Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a hatodik részt, ami azt jelenti, hogy már eltelt egy hét a suliból. Remélem nektek is jól megy, így év elején, és azt is remélem, hogy tetszik a történet eddig! :) Jó olvasást hozzá! :)

6.: Péntek

Reggel szokásomhoz híven zombiként keltem fel. Ez annyit jelent nálam, hogy karikás szemekkel és kómás fejjel ébredtem. Mondjuk megszoktam az évek alatt.

-          Sziasztok! – értem le a konyhába, majd ettem egy keveset

-          Húgi, mikor érsz haza ma? – kérdezte kaja közben a bátyám

-          Öt órám lesz, olyan egy óra körül. Miért? – gyanús nekem ez a gyerek…

-          Csak, mert el akarok menni veled valahova! – mosolyodott el

’ Vajon mit akarhat? Miért nem mondja el? Miért titkolózik előttem? ’ Ilyen, és ehhez hasonló gondolatokkal indultam suliba, ahol őrültek háza fogadott. Komolyan, hogy lehetnek ennyire hangosak már korán reggel? Örök rejtély.

-          Üljetek le! Becsöngettek! Hahóh! – jött be az osztályfőnök, mivel vele volt az első óránk

-          Tanár bácsi!... – kezdett kiabálni Kristóf, de meggondolta magát és inkább leült

-          Na, ha mindenki befejezte a kiabálást, kezdjük az órát! Szóval a tanárok panaszkodtak rátok, főleg a fiukra. Miért ne lehet kibírni 45 percig viszonylag csendben? Gyerekek, nem az óvodában vagytok már! Nőjetek fel végre, a középiskolás szinthez.

-          De a tanárok nem tolerálják, hogy nyár van! – remélem, Márk rájön egyszer, hogy szeptember első hetében járunk

Gergő bá próbálta győzködni az osztályt, hogy ennek nem lesz jó vége, de hát persze, mi hajthatatlanok vagyunk. A lányokra eddig nem érkezett panasz, de azért mi sem vagyunk angyalok. Beszélgetünk mi órán, arról nem mi tehetünk, hogy nem hallják meg. 

-          Sziasztok! Jó napot tanár úr! – jött be a 12.a-s Jusztina és Lukács

-          Hy! Mit szeretnétek? – alapvetően azt mondják, hogy Gergő bá a legjobb fej a suliban

-          A szecskaavatót megbeszélni a szecskákkal! – ajaj nekünk

-          Remélem, nem készítitek ki őket annyira! –a hülyeségeink ellenére is szeret minket az ofő

Dehogy! – mondta Lukács, majd belekezdett - Szóval, úgy döntöttünk, mi végzősök, hogy a lányok focistának, a fiuk parasztoknak fognak öltözni. Mivel, szeptember közepén lesz a szecskaavató addig van időtök, de mindenkinek be kell öltöznie. Nem adunk tippeket, sőt semmilyen segítséget, nektek kell megoldanotok. Gergő bának átadom a CD-t amin rajta van a válogatás, hogy mire fogtok táncolni. Ki kellene találni egy minél ötletesebb táncot, mivel ezt is értékelni fogják. Lesznek feladatok, amiket végre kell hajtani, és a tánc. – fejezte be a mondandóját Lukács, majd átadta a szót Jusztinának

-          Milyen feladatok lesznek? – kérdezte az ofő, hogy fel tudjunk készülni

-          Nem mondjuk el, nem lenne fair a többi osztállyal szemben. Nem lesznek olyan durvák, vagy nem tudom milyenek, hasonló lesz a korábbi évekhez. – ez megnyugtató, főleg, hogy láttam, az ofő is rájuk hagyja

-          Ja és még annyi, hogy a tanár úrnak is be kell szállnia a táncba. – mi lesz még itt?

Miután elment a két végzős megbeszéltük, hogy tesin fogunk gyakorolni és csütörtök hetedik, péntek hatodik órában. Gergő bá tudja, hogy ez kegyetlenség, főleg a péntek, de azt mondta, kibírjuk a szecskaavatóig a dolgokat. Végül is nem annyira para a dolog, mivel így is fél kettő körül végzünk. Jobb, mintha kedden vagy szerdán nyolcadik órában lenne.

Szünetben arról folyt a csevej, hogy ki mennyire akar beöltözni. Végeredmény képpen többnyire elfogadtuk.

-          Lányok, extra rövid gatyában gyertek, és nagyon kivágott pólóban! – mondta Márk, miközben nevetett

-          Csak a te kedvedért azért is hosszúnadrágban és melegítő fölsőben jövök! – adta a választ Zsófi, mire Márk eléggé megrökönyödött

-          Ne már! Azért mi nem vagyunk olyanok! – szállt be Ákos is

-          De már! – szólt Ramóna a becsöngetés pillanatában

Kémián még nem csinálunk semmit, csak bemutatkozott Dezső Kamilla tanárnő, akinek elég furcsa szőke vagy fehér (?) haja volt.

Föcin csak tovább mentünk az anyagban, ahogy németen és angolon is. Igazából nem történt ma semmi érdekes az osztályfőnöki órán kívül.

Otthon elmeséltem anyuéknak a helyzetet, mire apu azonnal szervezkedésbe kezdett, mivel imádja a focit. Szerintem egy egyszerűbb lenne elkérni egy focista mezét. De mindegy.

Este korán mentem aludni, mert apu lefárasztott nagyon. Végre eltelt egy hét a suliból. Happy van.    

Rubik gimi

Sziasztok! Megjöttem az ötödik résszel, amiben már van egy kis érdekesség is. Egyébként mostantól már nem lesz ennyire részletes Debi naplója, nem fog ennyire részletezni mindent az iskolában, csak az első héten arra gondoltam, hogy bemutatom a tanárokat, az órák keretein belül, nem csak egy csapat ember zúdítok az olvasókra, legalább kirajzolódhat, hogy melyik milyen tanár típus. Na, de itt van a rész, ami jó olvasást kívánok! :)

5.: Csütörtök

Reggel a szokásosan indult, de a napot nem mondhatnám annak.

Gyors evés és sminkelés után már indulhattam is a suliba, ahova Dettivel mentem. Legjobb barátnők vagyunk, mindenhova együtt megyünk, ezért választottuk mindketten ezt az iskolát. Elvileg nem ide akartam jönni, de ahogy ebből a pár napból levettem nem bántam meg.

-          Sziasztok! – köszöntünk a német teremben a srácoknak, akik alufólia galacsinokkal dobálóztak

-          Debi, van valami a padodon! – kiabált Ákos, miközben megdobott

-          Oké, nem kell ledobni a fejemet! – nevetem, majd a padomhoz siettem, ahol egy boríték volt

„ Debi!

Igaz, csak pár napja ismerlek, vagyis láttalak, de beléd szerettem! Nem tudod, hogy ki vagyok, valószínűleg észre sem vettél még, vagy ha igen, akkor szerintem nem vagyok az eseted.

Nem akarom elárulni, hogy ki vagyok, majd rá fogsz jönni idővel!

Szeretettel: Titkos hódolód!”

Vajon ki írhatta? Pár napja látott először….. hmmm…fura.

Annyira elgondolkodtam, hogy észre sem vettem, hogy becsöngetek, csak arra lettem figyelmes, hogy a tanár becsapja az ajtót.

-          Nos, ma már elkezdjük a tanulást, mert év végén bajba leszünk! – mi van? Még csak év eleje van

-          De tanár úr! Tegnap nem fejeztük be a beszélgetést, amit elkezdtünk! -  Dávidon látszik, hogy nem akar tanulni, Milán meg szerintem nyitott szemmel alszik

-          Nem érdekel a kifogásotok! Elkezdjük!

-          Tiltakozunk! – csapott az asztalra Zalán

Ádám tanár úr, csak rávette a fiukat, hogy csináljunk valamit, még akkor is, ha az csak az ábécé és a hangtörvények voltak.

Angolon is folytattuk az anyagot, amit még tegnap kezdtünk el, de látta rajtunk a tanárnő, hogy használhatatlanok vagyunk. Én például a levél íróján gondolkodtam, valaki aludt, vagy telefonozott.

Szünetben lementünk Dettivel a büfébe ahonnan egy kakaós csigát és egy kólát hoztunk föl. Nem szoktam ilyet inni, de most muszáj volt, mert úgy éreztem, hogy begolyózok.

-          Debi, nem lehet, hogy Milán volt? Elhívott moziba, hazakísért….. – gondolkodott Zsófi, aki úgy, mint a többi lány, tud a levél tartalmáról

-          Tuti nem, ő később jött be a suliba, mint ahogy az a levél odakerülhetett, előtted pár perccel ért be

-          Senki nem látott semmit? Ez furcsa! – elmélkedtem magamban

-          Kinek ilyen az írása? – kérdezte Bella

-          Nem tudom, de szerintem nem az osztályból volt. – válaszoltam

Sajnos nem tudtunk tovább beszélgetni, mivel elkezdődött a dögunalmas magyar óra. Elkezdtünk beszélgetni az ókori eposzokról, de a tanárnő természetesen olyan szenvedéllyel adta elő, hogy a végén már teljesen máshol járt. Hát, ez így nagyon jó lesz, csak az a kár hogy ez érettségi tantárgy.

Bioszon Farkas Ilona tanárnővel ismerkedtünk, aki nagyon kedvesnek bizonyult, így elsőre. Nem kér lehetetlent, csak az alapvető dolgokat, kivéve attól, aki érettségizni akar belőle. Tudja nagyon jól, hogy nem, egy kötelező tárgy, de ha esetleg valakinek kell, akkor ne tizenkettedikben kapkodjanak négy év anyagával.

Nyelvtanon megint eltért Nóra tanárnő az anyagtól, túlságosan beleélte magát abba, hogy a fiatalok mennyi szlenget használnak, amitől nem lesz választékos a magyar nyelv. Anyám borogass, de komolyan! Ennek a nőnek valami pszichiátrián a helye, nem egy iskolában tanárként!

Hála a jó égnek törin legalább számomra érdekes dolgot vettünk, de még így sem tudtam nagyon koncentrálni az órára. Egész nap a levél íróján agyaltam. Sorba vettem a fiukat, de mindig oda jutottam, hogy egyik sem lehet.

Mikor hazaértem kajáltam, mikor anyu észrevette rajtam, hogy furcsa vagyok.

-          Mi a baj? Máskor mesélni szoktál, most meg szótlan vagy! – ült le elém anyu

-          Ezt nézd meg! – tettem le elé a levelet, mivel a zsebembe tettem

-          Ki írta? – nézett föl az olvasásból mosolyogva

-          Nem tudom, ezen gondolkodom már reggel óta.

Szerencsére apu csak később jött meg, így neki nem mondtam el a dolgot. Nem az, hogy nem szeretem aput, de neki csak azt mondom el, amit muszáj, ilyen tekintetben. Nem nagyon bírja, ha fiúk mászkálnak körülöttem. Szerinte mind csak kihasználna és átverne. Persze, ha megismeri, akkor általában rájön, hogy tévedett, de megesett, hogy igaza volt. Persze nem volt olyan sok pasim és nem is lesz, mert nem vagyok olyan lány, aki egy héten belül összeszed kettőt, de volt már barátom. Ha esetleg megismerem a levél íróját és lenne valami köztünk azt elmondanám apunak, és be is mutatnám a szüleimnek a srácot.

-          Húgi, nem láttad a telefon töltőmet?  - nyitott be a szobámba a bátyám

-          A konyha asztalra raktad reggel, azóta nem láttam. – válaszoltam, majd újra a laptopot néztem

-          Tényleg, még nem is beszélgetem veled. Milyen a suli? – ült le az ágyam szélére

-          Egész jó. Van pár fura osztálytársam, meg fura tanár, sőt a magyar tanárnő pszichiátriai eset, de fele tanári kart sikerült kiidegelni már most. Szerintem megőszülnek, mire mi elballagunk. – nevettem, mire ő csak a fejét csóválta

Amúgy sokan azt hiszik, hogy rossz ember a bátyám, pár balhéja miatt, pedig, ha valaki egy kicsit is ismeri, rájön, hogy klassz srác. Kicsit flúgos, de azért szeretem. Tudom, hogy sok olyan dolgot csinált, amire anyuék nem igazán büszkék, de attól még bátyám, és az is marad.

Még beszélgettem pár szót Rolanddal, majd elmentem aludni, mivel holnap péntek, és akkor még inkább zombi vagyok reggel, mint általában.

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a folytatást, amiben még mindig nincs annyira nagyon jelentős cselekmény, de hát még csak az elején vagyunk a sztorinak. Hamarosan beindulnak az események, de addig is megéri olvasni, hiszen itt is vannak fontos momentumok. Jó olvasást hozzá! :)


   4.: Szerda

Hú, fárasztó egy nap volt a mai. Igaz, még csak ismerkedtünk a tanárokkal, de volt olyan is, ahol már tanultunk. Ha így folytatják, ki fogok nyúlni a végén. Hogy lehet ennyi mindent egy óra alatt?

Mikor beértem az osztályba hatalmas káosz fogadott. Összefirkált tábla, ordibálás, volt olyan is, aki épp a gépet próbálta megbuherálni.

-          Sit down please! – jött be Anita néni

-          Ne már! Nyár van! – kiabált Márk, aki a jó ég tudja miért a széken állt

-          Azonnal ülj le! Vége van a nyári szünetnek! Moderáld magad! – ajaj, ebből baj lesz

Az egész angol óra azzal ment el, hogy megbeszéltük, hogy miből fogunk szintfelmérőt írni. Hehe, csak nyolcévnyi anyagból, igazán nem sok.

-          Nem azt mondtam, hogy minden témakörről, hanem azt, hogy a nyelvtanból, szövegértésből, rendhagyókból! – jajj, már most kiakasztottuk

Szünetben az osztályban ment a hülyülés, persze úgy, hogy ne halljuk a csengőt. Szinte az órakezdés pillanatában bejött Léha Áron fizika tanár úr. HA mindent összegzünk nem lesz olyan borzalmas ez az év vele. Kedves, vicces, jó fej, de bocs tanár úr, így sem értem a fizikát. Elmondta, hogy mi vár ránk egész évben, sőt még azt is, hogy mennyi dolgot tervezett be. Ha jól sejtem nem lesz olyan nagy megerőltetés ez. Azt mondta, hogy aki fizikából szeretne érettségizni azzal természetesen komolyan fogja venni nagyon az anyagot, de velünk nem. Megpróbálja minél jobban elmagyarázni, de akkor se keseredjünk el, ha nem jön össze.

Ezután matek következett, ahol kaptunk három feladatlapot, hogy csináljunk meg annyi feladatot, amennyit bírunk, mert itt is lesz egy szintfelmérő.

-          De tanár úr! Nem értem! – óbégatott Kristóf, a dolgozat szó hallatára

-          Tedd el a telefonodat és kezdj neki a feladatnak, talán megérted! – mondta Dénes bácsi

-          Dolgozat??? Ne!!!! – eszmélt fel a bámulásból vagy a fényképezésből Ákos is

-          Gratulálok kedves 9.a, hogy eljut hozzátok az információ. Tegyétek el a telefonokat, zenelejátszókat, tableteket, Dávid, azt a valamit is tedd el és kezdjetek neki!

A fiuk meg vannak hülyülve.  Szerintem elég lesz még egy hét arra, hogy az őrületbe kergessék a tanárokat.

Irodalom órán is belekezdtünk a tananyagba, persze csak ismerkedtünk vele, meg felírtuk a kötelezőket.

-          Ki miket olvasott a nyáron? Mit ajánlotok a társaitoknak?

-          Facebookot! – üvöltötte Zalán, mire a tanárnő furán nézett

-          Úgy értem, valami értelmeset!

-          Tanárnő, most ne mondja, hogy nem értelmes a facebook!

Percekig vitáztak, de nem tudták meggyőzni egymást. Persze, hogy Zalán szerint a közösségi oldal az érdekes, és műveltető, a tanárnő meg valami irodalmi műre gondolt.

Föcin már belekezdtünk az új anyagba, ami halál unalmas volt. Térképeket nézegettünk, beszéltünk…. a szokásos.

Németen egymással beszélgettünk, mert a tanárnőnek valami dolga volt.

-          Debi, nem akarsz eljönni moziba? – jött oda hozzám Milán

-          De, persze! Mikor? – mosolyogtam rá

-          Szombaton, a Twilight-ot nézzük meg, legalább is eddig úgy van.

-          Nézzük? Kik lesznek még? – mintha többes számban beszélt volna

-          Ja, Dávid hívott, meg még elvileg egy lányt akar hívni. Szóval négyen.

-          Jó!

Mikor kicsöngettek Dávid félrehívta Dettit, és elhívta moziba, amit a barátnőm el is mesélt.

-          Detti, öhm… nincs kedved eljönni velünk moziba? Gondoltam elhívlak hátha…. – kérdezte Dávid a földet bámulva

-          Debivel és Milánnal megyünk? – mosolygott a barátnőm

-           Igen! De, megértem ha esetleg nem…

-          Menjünk! – mosolygott rá Detti a folyton szomorúnak tűnő Dávidra

Húha! Mozi a srácokkal, négyesben. Na jó, persze Detti is ott lesz, de nem értem, miért egy fullra romantikus filmet nézünk meg. Végül is, már régóta nem voltam moziban, meg a Twilight-ot nem láttam végig.

Ezután már hamar elment a biosz, mivel ott csak ismerkedtünk Farkas Ilona tanárnővel. Ő is elmondta, hogy mit követel meg, miket fogunk csinálni, mi alapján lesz az értékelés. Hát, mit ne mondjak, szigorúnak tűnik.

Suli után egyből hazamentem, mivel ma már rendes tanítás volt, bár még nem volt mit tanulni, ezért csak gyors bepakoltam a táskát.

-          Anya! Szombaton elmegyek moziba, ha nem gond! - értesítettem erről, így szerdán

-          Kivel? Mit néztek? – szólalt meg apu is

-          Dettivel, Milánnal, Dáviddal, és a Twilight-ot nézzük. – válaszoltam mindenre

-          Az mi? – tette le az újságot apa, mivel erről ő még nem halott

-          Egy szerelmes vámpír, egy szerelmes vérfarkas, és kettőjük közt egy lány. – apa nem szereti, ha „csúnya” filmeket nézek

Mikor végre megértette, hogy nincs benne semmi olyan dolog, megengedte, hogy elmenjek. Bár tök mindegy lett volna, hiszen anyu úgy is meggyőzte volna. Felmentem facebookra, ahol beszélgettem pár szót Milánnal, és Dettivel. Tízkor mentem aludni, fáradt voltam, de nagyon.  

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a 3. részt, ami még a tanárokkal való ismerkedést bontogatja. Tudom, hogy ez még nem olyan érdekes, de ez még csak az első hét a Rubik Ernő Gimnáziumban. 
Várom a véleményeket! :D

3.: Egy keddi nap

Reggel nem kellett kapkodnom, mivel korábban keltem, mint ahogy az ébresztőm jelzett volna. Kajáltam, majd a fürdőben elvégeztem a szokásos rituálémat, ami a fogmosásból, és gyors zuhanyból állt. A szobámba érve megfésülködtem majd felvettem egy pánt nélküli felsőt és egy rövidnadrágot, feltettem egy lágy sminket és már indulásra kész voltam.  

-          Anya, elmentem a suliba! – futottam le a lépcsőn

-          Várj! A tízóraid itt maradt! – jól kezdem az évet…

Lassan battyogtam az iskola felé, mivel még rengeteg időm volt. Úgy gondoltam, hogy beállok a büfésorba és veszek valamit, de túl nagy volt a sor.

A folyosón már messziről hallottam az osztály üvöltözését. Ezek szerint nem is kell megnéznem, hogy melyik teremben lesz óránk, úgy is tudni fogom a zajból. Hát, mit ne mondjak…. balhésan indul az év.

-          Sziasztok! – köszöntem a többieknek, majd leültem Detti mellé

-          Régóta bent vagy? – kérdeztem tőle, mire megrázta a fejét

-          Csak nemrég érkeztem. Megbeszéltük, hogy minden teremben így lesz az ülésrend, ahogy itt. Ez mindenkinek tetszik.

Egyébként, ahogy körbenéztem tényleg mindenki elfoglalta a helyét, csak Zsófi és Ákos nem, akik még nincsenek itt. De, amint ez megfordult a fejemben megérkezett a két elveszett ember. Nem lett olyan furcsa az ülésrend, de azért szerintem még lesz itt alakítás. Mindegy, az a lényeg, hogy én Detti mellett ülök, előttem Ramóna, mögöttem Milán.

Miközben ezen gondolkodtam becsengettek és bejött a földrajz tanárunk.

-          Sziasztok! Fekete Kíra vagyok, földrajz és történelem tanár. – mutatkozott be, ami alapján nekem kedvesnek tűnik – Azt szeretném kérni tőletek, hogy mutatkozzatok be egy pár mondatban. Ezután elmondom a tanév menetét.

Hát, a bemutatkozás nem ment valami gyorsan. Szegény tanárnőt az idegbaj keringette, miközben a srácokat hallgatta. Szerencsére az egész óra elment ezzel, de még van vele egy törink is.

-          Ki kell készítenünk ezt a nőt! – kiabált Márk Ákosnak

-          Már most kiakadt! – nevetett vissza

Most komolyan, mit ártott a tanárnő nekik? Ja, bocs szimplán van ilyen óránk.  Már megvolt a hangulat az osztályban, de persze akkor csöngettek be. A fiukat ez sem hatotta meg, inkább tovább üvöltöztek és próbálták a TV-t bekapcsolni. Mondta már nekik valaki, hogy be kéne dugni a konnektorba? Úgy látom nem.

-          Gyerekek! Mit csináltok? Ez az év első napja és ti már most meghülyültetek? – rökönyödött meg Kíra néni

-          Tanárnő! Nem működiiiiik! – Krissz volt, aki bekiabálta

-          Nem baj! Üljetek le és kezdjünk bele. Szóval……….

Elmondta, hogy hány témazáróra lehet számítani föciből és töriből is, na meg, hogy miket tervezett be. Hát ennek a nőnek elment az esze. Ezzel a csapattal tanulmányi kirándulásnak nevezett séta? Nem gondolta ezt át.

Ezután jött a matek Kemény Dénes tanár úrral. Ő is hasonló dolgokra kért minket, mint Kíra néni, de ő a mondandója végén hozzátette:

-          Gyerekek, tudom, hogy nem kedvenc tantárgyatok a matek, de ez kötelező érettségi tárgy, tehát ne úgy tekintsetek rá, mint valami fölösleges dologra. Tudom, hogy felét, sőt háromnegyedét nem használjátok majd az életben, de meg kell tanulni őket. Igyekszem minél egyszerűbben és lényegre törőbben elmagyarázni az anyagot, de kérlek titeket, hogy ha valami nem világos, akkor ne a témazáró napján szóljatok, vagy a közben. Lesznek könnyebb részek, amik pofon egyszerűek, de olyan is, amiért meg kell szenvedni. Én megpróbálom mindanyótokból kihozni a maximálist, de ez csak úgy megy, ha ti is akarjátok.

Szép beszéd volt, tanár úr, kár, hogy nem konyítok a matekhoz. De tényleg, ki az, az elvetemült, aki teljes mértékben megérti az anyagot? Persze, megpróbálok minden tőlem telhetőt, de ne várjanak ötöst.

Ezután nyelvtan jött, Álmos Nóra tanárnővel. Erről a nőről csak annyit, hogy, hogy valamilyen elvarázsolt világban él. Elmondta, hogy a magyar nyelv a nemzet kincse, őriznünk kell, nem szabad átvenni ostoba szlengeket, csak szépen, magyarul kell beszélünk. Ja és persze, az óráján, tiltja a szlengek és a nem magyaros kifejezések, rövidítések használatát. Hát köszönjük szépen. Ez durva négy év lesz, az biztos.

Miután túléltük a magyart átvonultunk németórára, ahol mindenkinek németül kellett bemutatkoznia. Komolyan, nem lenne egyszerűbb transzparenseket készíteni és azt emelgetni? Ma már háromszor mondtuk el ugyanazt. Most annyi volt a különbség, hogy németül. Fox Ádám tanár úr elmondta, hogy nem várja el, hogy profin tudjunk németül, de egy alapszintet megkövetel, ha már a legtöbben nyolc évig tanultuk. Egyébként tök jó fej a tanár, azt mondta, hogy legtöbbször játékos órák lesznek, tehát nem fogja annyira nagyon véres komolyan venni a tanulást, de azért ha felad valamit, akkor meg kell csinálni, különben nincs játék.

Ezután angol következett, ahol szintén az adott nyelven kellett beszélni magunkról. Fogl Anita tanárnő, elmondta, hogy a legtöbb középiskolai tanárral ellentétben, neki nem a buktatása célja, hanem a nyelv elsajátítása és az, hogy szeressük az angolt. Természetesen nála is lesznek lazább óráink, de azért meg kell, dolgozunk a jegyeinkért. Amúgy mindent az elején kezdünk, úgy ahogy németből is. Szerinte az első félévben nem nagyon lesz olyan, ami nekünk újdonság lenne, viszont az évek előre haladtával egyre keményebb lesz az anyag.

Angol után még volt egy rajz óránk Vékony Galina tanárnővel, aki szintén nagyon jó fej. Elregélte, hogy milyen stílusú rajzokat fogunk készíteni, milyen dolgokról fogunk beszélgetni, mi alapján kapunk jegyet. Most lehet, hogy én vagyok a hülye, de miért kell ez? A rajz nem a kreativitásról szól? Nem arról, hogy éljük ki a gondolatainkat? Vagy csak én látom így? Mindegy.

Órák után hazafele vettem az irányt, de a fiuk már lestoppoltak.

-          Debi, nincs kedved mekizni egyet?  - tette fel a kérdést Milán

-          De, végül is, miért ne? – gondoltam, úgy sincsenek otthon anyuék, Rolandot meg nem nagyon érdekli

Nem jött az egész osztály, csak Detti, Zsófi, Dávid, Milán, Márk, és én. A többiek arra hivatkoztak, hogy van valami programjuk. Persze nem vitatom, mert van olyan, hogy iskola után teendők. Mivel nem kell tanulni, gondoltam ráérek hazamenni, de azért felhívtam anyut, miközben lemaradtam a többiektől.

-          Szia, anya. – köszöntem a telefonba 

-          Szia Debi! Valami baj van? – miért kérdezi ezt minden szülő?

-          Nem, csak azt akartam mondani, hogy páran eljöttünk mekizni, lehet, hogy nem leszek otthon mire hazaérsz.

-          Jól van, érezd jól magad.

A mekiben csak egy kólát ittam, mivel nem eszem ilyen szemetet, ahogy a többi lány sem. A fiuk előszeretettel tömték magukba a hamburgert és a sült krumplit. Legalább is szerintük azt esznek, szerintem műanyagot.

Mire úgy döntöttünk, hogy ideje mennünk már kezdett sötétedni. Baromi jó; menjek haza sötétben egyedül. Szerencsére látta az aggodalmat az arcomon Milán, és felajánlotta, hogy hazakísér. Egyébként Dettit a Dávid, Zsófit pedig Márk kísérte el. Azért a baromságaik ellenére tudnak ők normálisan is viselkedni, ha akarnak.

-          Akkor, holnap találkozunk a suliban!- mondta Milán, mikor a kapu elé értünk

-          Ne vigyünk haza? Csak mert sötét van és…

-          Nem kell, egy utcányira lakom innen. Haza találok. – nevetett, majd elment

-          Szia!

-          Szia!

Amint beértem apu azonnal kérdőre von:

-          Ki volt ez a fiú?

-          Csak az osztálytársam, ne kombinálj. Sötét van, hazakísért, nehogy valami bajom legyen.

-          Biztos? Ha titkolózol….

-          Apu! Fejezd már be! Mit titkoljak? Egy hete sincs, hogy ismerem, max négy napja. – kezdtem kijönni a sodromból

-          Csak féltelek! Tudod, mennyi rossz ember járkál az utcánkon?! 

-          De ő csak egy 14 éves srác, aki mellesleg az osztálytársam. Egyébként Vörös Milánnak hívják, nyugodtan nézz utána! – dühöngtem

-          Debóra! Az Isten szerelmére, csak aggódtam érted, hogy hol voltál! Tudtommal az iskolának kettőkor vége volt. Elmúlt nyolc óra! – miért kell minden percemről beszámolni?

-          Felhívtam anyut, szóltam neki, hogy mekizni mentem a többiekkel. Gondolom beszélgettél vele, mióta hazajöttél!

Végül kibékültünk, de azért bennem maradt a tüske. Na de  mindegy, megyek aludni, mert már lassan éjfél lesz.

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a folytatást, amiben az első napot írom le. Jó olvasást hozzá! :)
Várom a véleményeket! :)

2.: Első nap a suliban

Reggel már korán felkeltem, hogy elkészüljek, mire indulnom kell. Komótos léptekkel elindultam megreggelizni, majd a fürdőben megpróbáltam valami emberformát varázsolni magamnak, ami több – kevesebb sikerrel össze is jött. Egy egyszerű toppot és egy térd fölé érő fehér szoknyát vettem fel, de aztán rájöttem, hogy ma évnyitó van, úgyhogy felvettem a matrózblúzomat és a sötétkék aljat hozzá és összefogtam a hajamat egy copfba majd egy halvány smink után betettem a táskámba a ruhámat és egy füzetet, mivel csak osztályfőnöki órák lesznek.

-          Debi, ideje indulni, ha nem akarsz az első nap elkésni! – szólt anyu a konyhából, de akkor már rohantam lefelé a lépcsőn

-          Sziasztok! – kaptam fel az uzsimat az asztalról

-          Vigyázz magadra! – kiabált apu, aki épp akkor jött ki a szobából tök kómásan

Gyalog mentem iskolába, nincs nagy távolság a két hely között.

-          Szia! – ugrott a nyakamba Detti, majd jöttek a lányok is végül a fiuk is kinyögtek egy sziát

-          Mikor kezdődik az évnyitó? – érdeklődtem

-          Nyolckor, és kb. kilencig tart legalább is ezt mondták a fölsőbb évesek. – válaszolt Kristóf, majd tovább beszélt valamiről a srácokkal

Megvártuk még Dávidot, Bellát és Tomit, megkerestük Erős tanár urat, majd beálltunk a sorba, ahol mi voltunk az elsők.

-          Kedves diákok, tisztelt szülők és látogatóink, kedves kollégák! A mai napon véget ért a kellemes nyári szünet, megkezdődik a kemény tanulás, az érettségire való felkészülés! Kedves újonnan érkezett kilencedikesek! Bár kevesen vagyunk ebben az intézményben, pontosan e miatt minden diákunkra kellő képpen odafigyelünk! Remélem sok hasznos tapasztalattal és kellő örömmel fogadjátok az új tanévet egy új közösségben!.... – hallottuk Kalocsai Henrik igazgató úr, nyitó beszédét, amiből inkább csak egy részletet írtam, mivel nagyon hosszú volt, de nem nagyobb terjedelmű, mint Erdősi Klára igazgatóhelyettes asszonyé   

    

A beszédek után Gergő bával felvonultunk a termünkben, ami a 14-es volt. Nincs sok terem a suliban, hiszen csak tizenkettő osztálynyi gyerek jár ide.

-          Nos, gyerekek! Miután meghallgattuk ezt a rendkívül érdekfeszítő beszédet, amit még négy évig hallgatnotok kell, merthogy szinte minden évben ugyanezt mondja, öltözzetek át nyugodtan, akár az osztályban akár a mosdóban…. – kezdett bele az osztályfőnökünk, de persze Márknak muszáj volt félbeszakítania

-          Együtt kell öltöznünk a lányokkal? – tetette a felháborodottságot, persze a végén elröhögte magát

-          Ezt négy évig fogjátok velem csinálni? Nem, nem a lányokkal! Mi, fiuk kivonulunk addig, majd fordítva.

Ez után úgy tettünk, ahogy Erős tanár úr mondta; mindenki átöltözött normál ruhába, majd folytattuk az osztályfőnöki órát, mivel már tíz perce becsöngettek.

-          Na, ha mindenki bent van, akkor kezdjük el. Van még időnk, de nem szeretnék két órát csak a házi renddel tölteni. Tehát, mint tudjátok, minden iskolában van egy alapvető házirend, amit ki kell hirdetni minden év elején. Nem fogom felolvasni az egészet, mivel akkor még holnap reggel is itt fogunk ülni, de azért azt tudnotok kell, hogy nincs rágózás, telefon, és egyéb kütyük használata is tilos az órán, a pofátlankodásért szaktanári jár, nem dohányozhattok az iskola területén, alkohol nem hozhattok be (ezért kirúgási is dukálhat), remélem, mondanom sem kell, hogy mindenki normális öltözékbe jelenik meg. De ahogy láttam a gólyatáborban nem lesz veletek annyi gond, max. a nagy szátok miatt kerülhettek konfliktusba. Van kérdés ezzel kapcsolatban?

-          Mit takar a normális öltözet? - kérdezte Dávid, akin még most is fekete smink volt

-          Tudom, miért kérdezted, de az iskolánkban demokrácia van, fiúként is sminkelheted magad, ha neked ez tetszik. A normális öltözéken azt értem, hogy a lányok ne túlzottan erős sminkben és ne túl nagy kivágású ruhákban illetve ne semmit takaró miniszoknyában/ nadrágban jelenjenek meg. Bár ez már csak az én kérésem. De azért a fiuk se járkáljanak lenge öltözékben. Elhiszem, hogy meleg van, de ez még mindig egy iskola.

Ezután eljött a szünet, ahol a teremben maradtunk, és de pechünkre megjelentek a 12.a- sok. Kicsi iskola a miénk, de még hagyomány a szecskáztatás; na persze azért mértékkel. Semmi vad dolgot nem csináltattak/csináltak velünk csak kaptunk pár „sz” betűt a kezünkre majd beszélgettek velünk egy kicsit. Első látásra normálisnak tűnnek, azt mondták, hogy már megvannak a szecskaavató feladatai, de nem árulnak el semmit. Tudtam, hogy nem ússzuk meg sima hülyeséggel, be kell öltöznünk, amit majd a buli előtt egy héttel mondanak el.

Miután elmentek be is csöngettek. Bejött az osztályfőnökünk, majd tovább taglalta a házirendet:

-          Lehet, hogy pár diák pontosan nyolc nulla nullára érkezik, de felhívom a figyelmeteket, hogy az iskolába fél nyolc és hét ötven között érkezünk. Lehet előbb is jönni, de nem muszáj. Ha valaki pontosan csengetésre esik be nagy a valószínűsége annak, hogy elkésik az első óráról, ami nem lenne tanácsos. Lehet, hogy a tanáraitok késnek, de ti nem a becsöngetés pillanatában indultok el az épület másik feléből, hanem ott vagytok legalább csengetés előtt egy perccel. Ezeket nem azért mondom, mert nekem ez a heppem, de ahogy a busz sem vár rátok a tanár sem fog. Nem sorolom fel őket, majd megismerkedtek velük. Ja és itt már nem szokás jelenteni, de ha szeretnétek, álljatok csak ki. A felszerelésekről: semmilyen óráról nem hiányozhat a könyv, munkafüzet, vagy a füzet és minimum egy toll és ceruza. Persze, ha a tanár előre jelzi, hogy még kell valami, azt is kötelesek vagytok hozni. A tesi cucc egy fehér – nem mintás, nem koszos, nem foltos- pólóból és egy sötétkék/ fekete melegítő aljból áll és egy tornacipőből, amit lehetőleg nem húzol fel máshol csak a teremben.

Ez után még elmondott pár dolgot, aminek az volt a lényege, hogy viselkedjünk normálisan, tartsuk be a szabályokat és nem lesz gond. Ja és lediktálta az órarendet, ami nem is annyira durva,mint amire számítottam,mivel, hogy mi két nyelvet fogunk tanulni, bocs, hármat a magyarral együtt. Szóval itt az órarendünk:

Órarend
	Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek
1.	Irodalom	Földrajz	Angol	Német	Osztályfőnöki
2.	Informatika	Történelem	Fizika	Angol	Kémia
3.	Német	Matek	Matek	Irodalom	Német
4.	Testnevelés	Nyelvtan	Irodalom	Biológia	Földrajz
5.	Kémia	Német	Földrajz	Nyelvtan	Angol
6.	Angol	Angol	Német	Történelem
7.		Rajz	Biológia

 Ezután még felírtunk a füzetünkbe pár dolgot az évvel kapcsolatban, mint pl: szecskaavató, szünetek, ünnepek stb. Gergő bá azt mondta, hogy direkt nem árulja el a tanárok neveit, mert, tuti, hogy kérdezősködnénk a fölsőbb évesektől és nem akarja, hogy rossz hírét keltsék a tanárainknak. De azt előre bocsátotta, hogy egyikkel se húzzunk ujjat.

Négy osztályfőnöki óránk volt, majd jöhettünk haza. itthon elmeséltem az első napomat, majd bepakoltam keddre, mivel már rendes tanítás lesz. Már várom a holnapot, mert megismerkedünk az új tanárainkkal és ezen a héten remélhetőleg még nem tanulunk semmit. Bár, szerintem van olyan tanárunk, aki több tantárgyat is tanít egyszerre.

Pakolás után felnéztem facebookra,ahol Detti már várt rám. Beszélgettünk egy ideig, majd elmentem fürdeni és vacsizni, aztán megnéztem a kedvenc sorozatomat, majd elmentem aludni. Hmm.. vajon kedvesek a tanárok?