2014. február 9., vasárnap

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Meghoztam a következő részt, amiben már utalok egy kicsit a jövőre is. Jó olvasást hozzá! :D

 10.: Kérdések:

Új napra virradva, új kérdések merültek fel mindkettőnkben. Még pedig a hogyan tovább kérdései.
-          Kicsim, beszélnünk kell, arról, hogy mi lesz velünk ha hazamegyünk, mert ugye az nemsokára itt van! – ültem le mellé szomorúan az ágra
-           Nem tudom Amanda, de nem is akarok ezzel foglalkozni. – bújt hozzám édesen
-          De muszáj! Én nem tudom elfelejteni, ami köztünk volt! Fontos vagy nekem! – vallottam be őszintén, amit szerintem eddig is tudott.
Egy darabig hanyagoltam a témát, mert láttam rajt, hogy nem lesz képes figyelni rám  száz százalékosan. Úgy gondoltam, hogy inkább egy kicsit szerelmeskedünk, és majd utána beszélgetünk komolyabb témákról.
-          Akkor most figyelj rám! – néztem a szemébe határozottan
-          Mond, figyelek! – ja, meg közben mást is csinálsz
-          Mi lesz velünk, ha visszamegyünk dolgozni?   - tettem fel a kérdést, mire megállt az addig tevékenységében
-          Passz, de nem lakhatunk olyan messze egymástól. – válaszolta egy kicsit megilletődötten
-          Basszus, tudod te mekkora Los Angeles? – néztem rá nagy szemekkel
Még egy jó darabig elvitatkoztunk zene, aztán rájöttünk, hogy semmi értelme nincs ennek. Már több mint egy hónapja itt vagyunk a szigeten és boldogan élünk együtt, ezért úgy gondoltam, hogy rákérdezek arra, amit később talán megbánok.
-          Mi lenne, ha hozzám költöznél? – vettem fel az ötletet délután felé
-          Tessék? – döbbent meg egy pillanat alatt
-          Jól halottad. Az egyetemed tök közel van hozzám, és még együtt is lehetünk tök sok időt. Na, mit szólsz?  - lelkesedtem, de nagyon
-          Hát, nem is tudom, nem sietjük el egy kicsit? – nézett rám, majd adott egy puszit
-          Szerintem nem. Nézd, már egy hónapja együtt vagyunk, lassan itt élek a te szállásodon, eddig a legnagyobb vitánk az volt, hogy mi legyen a vacsora. Nem hiszem, hogy olyan nagy baj lehetne belőle.
-          Max, ha összeveszünk, akkor visszaköltözöm a saját házamba. – mosolyodott el és megcsókolt
-             Na, látod, találunk megoldást mindenre. – nevettem
Később szóltam a lányoknak, hogy rakjanak rendet nálam annyira, hogy hamarosan dobozok tömkelege elférjen a lakásban; ugyanis Alex költözik hozzám.  Amikor meghallották elkezdtek sikongatni, és ugrálni.
Örülök, hogy végre újra megtaláltam a boldogságot, egy ilyen férfi mellett, mint Alex. Álmaiban sem gondoltam volna, hogy itt ez vár rám.
Este még lementünk a partra sétálni, de nem merészkedtünk a vízbe, mert úgy gondoltuk, hogy szél miatt hideg lehet. MA nem volt olyan jó idő, amilyen szokott; fújt a szél.
Mikor hazaértünk lezuhanyoztunk, és elkényelmesedtünk az ágyban, amit már hetek óta ketten használunk. Persze, az én kis kuckóm is megvan, de nem nagyon vagyok ott. Szeretem Alexet és nem akarok távol lenni tőle egy kicsit sem.
Éjfél után aludtunk el egymás karjaiban, és vártuk, hogy mit hoz a holnap.  

2014. február 2., vasárnap

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Egy hónap kihagyás után meghoztam a történet folytatását, amiben már Amanda szülei is szerepelnek. Jó olvasást hozzá!

9.: Relax
Ma úgy döntöttünk, hogy a pihenésé a főszerep. Nem akartunk túl korán kelni, de azért még így is sikerült nyolc órára felébredni mindkettőnknek. Egy darabig szerelmeskedtünk, majd úgy gondoltuk, hogy ideje enni valamit.
-          Mit kérsz reggelire? –kérdeztem tőle, miközben felöltöztem
-          Amit te eszel, az nekem is jó! – bújt hozzá, mire én mozdulni sem bírtam
-          Szereltek! – vallottam be hirtelen, majd mentem a konyhába
Hamarosan nekiláttunk a reggelinek, ami inkább tízórai volt. Elkezdtem mosogatni, mikor Alex hátulról átölelt és húzott magával az ágyra.
Órákkal később folytattam a házimunkát, aminek nem igazán örültem, de ezt is meg kell csinálni valakinek. Takarítónőt nem hívattunk, mert nem akartuk, hogy bezavarjon kettőnknek. Az ebédet csendben fogyasztottuk el, majd befeküdtünk az ágyba, de rájöttünk, hogy se távirányítónk nincs, se DVD nincs berakva.
-          Milyen filmet szeretnél nézni? – kérdezte Alex a választék előtt guggolva
-          Valami vígjátékot! – vágtam rá azonnal, mire felnevetett
-          Azt hittem romantikus filmet akarsz, de így megkönnyebbültem.
-          Miért? Azt hitted, hogy egy tipikus csaj vagyok?
-          Nem, csak úgy gondoltam….. mindegy
Hamarosan elkezdtük a filmet, ami egy amerikai akció-vígjáték volt. Alex az akció jelenteket és a vidámakat élveztem jobban.
Úgy gondoltuk, hogy még nem jár olyan későre otthon sem, ezért felhívtuk a lányokat skype-on.  Örültek nekünk, mert már régen beszéltünk, mellesleg faggathatták Alexet is. Szegény srác néhány kérdéstől szerintem helyben fogyott vagy tíz kilót. Hülyébbnél hülyébb kérdések jöttek neki, amire természetesen válaszolt is. Később már épp akartam kikapcsolni a gépet jött még egy hívás, de most anyuéktól. Tényleg; nekik még nem is mondtam Alexet.
-          Szia, kislányom! – nézett bele a kamerába apu, majd anyu is
-          Sziasztok! Mi a helyzet? – mosolyogtam kedvesen
-          Semmi olyan, amiről tudnod kéne. A barátnőid viszont olyat mondtak nekünk, amiről mi nem tudunk! Szóval ki az, az Alex?
-          Öhm.. ja, ő a barátom, itt a szigeten ismerkedtünk össze. Tökre szimpatikus srác, és még normális is. De ne csak beszéljek róla, meg is mutatom, mert itt van mellettem!- hajoltam félre, minek következtében Alex is látszódott
-          Csókolom! – nézett kínosan a barátom, mire én fejbe csaptam gyengén
Az ördögi kör itt sem állt meg, újra elkezdték faggatni minden hülyeségről, meg nem hülyeségről.
-          Szóval Alex, hol dolgozol? – méregette apu, úgy, mint aki egy boltban nézegeti a termékeket
-          Nem dolgozom jelenleg, hanem tanulok. Pszichológusnak készülök!
-          Van testvéred? – jött az újabb kérdés anyutól
-          Van egy bátyám, William.
Sok más dologról szó esett köztük, mint például arról is, hogy hány gyereket akar és mikor.
-          Anyu! – néztem rá mérgesen a kérdés hallatán
-           Bocs Amanda, de tudni akarom! – remek, mondhatom, minden pasit el akar üldözni mellőlem?
-          Majd talán évek múlva szeretnék, kettőt. Előbb elvégzem az egyetemet, dolgozom, és majd utána jöhet a gyerek.
-          Helyes! Mikor akarsz nősülni? – ajjaj, ennek rossz vége lesz
-          Hát izé, öhm….. – na erre köpni nyelni nem tudott
Hamarosan sikerült lebeszélni anyuékat az esküvői előkészületekről, mert ők már most esküvőt akarnak. Szegény Alex meg csak hápogott, mint egy kacsa; nem bírt megszólalni.

-          Alex, bocs anyuékért, én sem számítottam rá, nem voltak ők ilyenek.
-          Semmi baj, csak egy kicsit meglepődtem.

Sokáig beszélgettünk, majd elaludtunk egymás karjaiban.