Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Egy hónap kihagyás után meghoztam a történet folytatását, amiben már Amanda szülei is szerepelnek. Jó olvasást hozzá!

9.: Relax

Ma úgy döntöttünk, hogy a pihenésé a főszerep. Nem akartunk túl korán kelni, de azért még így is sikerült nyolc órára felébredni mindkettőnknek. Egy darabig szerelmeskedtünk, majd úgy gondoltuk, hogy ideje enni valamit.

-          Mit kérsz reggelire? –kérdeztem tőle, miközben felöltöztem

-          Amit te eszel, az nekem is jó! – bújt hozzá, mire én mozdulni sem bírtam

-          Szereltek! – vallottam be hirtelen, majd mentem a konyhába

Hamarosan nekiláttunk a reggelinek, ami inkább tízórai volt. Elkezdtem mosogatni, mikor Alex hátulról átölelt és húzott magával az ágyra.

Órákkal később folytattam a házimunkát, aminek nem igazán örültem, de ezt is meg kell csinálni valakinek. Takarítónőt nem hívattunk, mert nem akartuk, hogy bezavarjon kettőnknek. Az ebédet csendben fogyasztottuk el, majd befeküdtünk az ágyba, de rájöttünk, hogy se távirányítónk nincs, se DVD nincs berakva.

-          Milyen filmet szeretnél nézni? – kérdezte Alex a választék előtt guggolva

-          Valami vígjátékot! – vágtam rá azonnal, mire felnevetett

-          Azt hittem romantikus filmet akarsz, de így megkönnyebbültem.

-          Miért? Azt hitted, hogy egy tipikus csaj vagyok?

-          Nem, csak úgy gondoltam….. mindegy

Hamarosan elkezdtük a filmet, ami egy amerikai akció-vígjáték volt. Alex az akció jelenteket és a vidámakat élveztem jobban.

Úgy gondoltuk, hogy még nem jár olyan későre otthon sem, ezért felhívtuk a lányokat skype-on.  Örültek nekünk, mert már régen beszéltünk, mellesleg faggathatták Alexet is. Szegény srác néhány kérdéstől szerintem helyben fogyott vagy tíz kilót. Hülyébbnél hülyébb kérdések jöttek neki, amire természetesen válaszolt is. Később már épp akartam kikapcsolni a gépet jött még egy hívás, de most anyuéktól. Tényleg; nekik még nem is mondtam Alexet.

-          Szia, kislányom! – nézett bele a kamerába apu, majd anyu is

-          Sziasztok! Mi a helyzet? – mosolyogtam kedvesen

-          Semmi olyan, amiről tudnod kéne. A barátnőid viszont olyat mondtak nekünk, amiről mi nem tudunk! Szóval ki az, az Alex?

-          Öhm.. ja, ő a barátom, itt a szigeten ismerkedtünk össze. Tökre szimpatikus srác, és még normális is. De ne csak beszéljek róla, meg is mutatom, mert itt van mellettem!- hajoltam félre, minek következtében Alex is látszódott

-          Csókolom! – nézett kínosan a barátom, mire én fejbe csaptam gyengén

Az ördögi kör itt sem állt meg, újra elkezdték faggatni minden hülyeségről, meg nem hülyeségről.

-          Szóval Alex, hol dolgozol? – méregette apu, úgy, mint aki egy boltban nézegeti a termékeket

-          Nem dolgozom jelenleg, hanem tanulok. Pszichológusnak készülök!

-          Van testvéred? – jött az újabb kérdés anyutól

-          Van egy bátyám, William.

Sok más dologról szó esett köztük, mint például arról is, hogy hány gyereket akar és mikor.

-          Anyu! – néztem rá mérgesen a kérdés hallatán

-           Bocs Amanda, de tudni akarom! – remek, mondhatom, minden pasit el akar üldözni mellőlem?

-          Majd talán évek múlva szeretnék, kettőt. Előbb elvégzem az egyetemet, dolgozom, és majd utána jöhet a gyerek.

-          Helyes! Mikor akarsz nősülni? – ajjaj, ennek rossz vége lesz

-          Hát izé, öhm….. – na erre köpni nyelni nem tudott

Hamarosan sikerült lebeszélni anyuékat az esküvői előkészületekről, mert ők már most esküvőt akarnak. Szegény Alex meg csak hápogott, mint egy kacsa; nem bírt megszólalni.

-          Alex, bocs anyuékért, én sem számítottam rá, nem voltak ők ilyenek.

-          Semmi baj, csak egy kicsit meglepődtem.

Sokáig beszélgettünk, majd elaludtunk egymás karjaiban.