2014. március 27., csütörtök

Sziasztok! :)

Helló mindenki! Tudom, hogy nagyon régen volt már rész, de ígérem ,hogy hétvégére összekapom magam és már itt is van a folytatás. :) Most viszont azért írok nektek, mert egyre népszerűbb az ask.fm és úgy gondoltam, hogy a blogoknak is csinálok egyet. 
Kérdezzetek nyugodtan, bátran és sokat! Írjatok ha szeretnétek valamit tudni a blogról, vagy van valami észrevételed DE:


  • Legyetek szívesek normális emberi hangnemben beszélni még akkor is ha van ami nem tetszett.
  • Fogalmazzatok kulturált ember módjára.
  Remélem sokan benéztek és kedvetek támad kérdezni is! Akár névtelenül is! KÖVETNI ÉR!:)

Ask.fm link



2014. március 16., vasárnap

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Közel egy hónap után meghoztam a következő részt, ami egy buliban játszódik! Jó olvasást hozzá! :D * Jól esne pár szó*

11.: A buli

Reggel, mikor felébredtem már nem volt mellettem Alex, ahogy szokott, de gondoltam csak elment valahova és majd visszajön.

-           Szia, kicsim! Azt hittem később kelsz fel! – mosolygott rám, majd felém nyújtott egy fehér zacskót, amiből áradt a friss péksütemény illata.
-          Hm…  mi jót hoztál nekem? – húztam magamhoz, majd megcsókoltam.
-          Kakaós csigát, almás pitét, lekváros valamit, amit az eladó tukmált rám és narancslevet, ami száz százalékos. – mosolygott rám édesen
-          Akkor együnk!
Neki álltunk a reggelinknek, ami tényleg nagyon finom volt. Valahogy még a kakaós csigának is másabb az íze, mint Los Angelesben.  
Ahogy egyre több időt töltök itt a szigeten, kezdek rájönni, hogy nem is rossz dolog kikapcsolódni. Igaz, hiányzik az irányítás, az, hogy felügyelni tudjam a cégemet, de tudom, hogy jó kezekben van, ezért az sem rendítene meg túlságosan, ha közölnék a reptéren, hogy nem szállhatunk fel a járatra.  Mikor idejöttem, úgy terveztem, hogy a következő géppel megyek haza, de egyből beleszerettem ebbe a helybe, aztán meg az egyik turistájába is.

-          Min gondolkozol szívem? – rántott vissza a valóságba Alex
-          Semmi, nem érdekes, csak annyi, hogy mennyi minden változott, mióta idejöttem.  – nevettem el magam, majd Alex közelebb hajolt és megcsókolt
-          Jut eszembe, ma lesz egy buli a parton, gondoltam elmehetnénk.  – nézett rám, mire újra elmosolyodtam
-           Rendben, de milyen buli lesz?
Alex elmondta, hogy egy egyszerű kis tengerparti partyról van szó, nem kell hozzá kiöltözni annyira, a pultos srác szerint ilyenkor elég egy rövidnadrág és egy egyszerűbb póló. Na, hiszi a fene. Azért egy normálisabb koktél ruha nem ártana. Legalább is Los Angelesben még egy ilyen bulira is azt vettek fel a lányok.
Elrángattam magammal Alexet, de a harmadik butik után már láttam rajta, hogy halálra unja magát. Telefonált a tesójának, játszott valami fura telefonos játékkal, meg ki tudja mit csináltál mialatt én a próbafülkében voltam.
-          És ehhez mit szólsz? – mentem ki vagy századszorra elé
-          Ez is jól áll rajtad, mint az előző ötven darab is. Felőlem aztán egy bikiniben is eljöhetsz, csak gyere már! – chö.. tipikus pasi, de imádom
-          Nem megyek sehova, amíg nincs meg a tökéletes ruha! – válaszoltam dacosan, mire egy sóhajt kaptam
Két óra múlva boldogan mentünk haza az új koktél ruhámmal, ami egyszerűen meseszép volt és még Alexnek is leesett az álla és abbahagyta az aktuális tevékenységét.
Otthon megkajáltunk, majd lassan elkezdtem öltözködni, ami nem volt túl bonyolult feladat. Úgy döntöttem, hogy nem húzok fel magas sarkút, mivel a homokban nem túl kényelmes és előnyös viselet és nem szeretnék orra esni benne, így egy fekete lapos talpú topánkát vettem fel. Ezután jöhetett a smink, ami egy halványkékes feketés árnyalat volt, majd a különböző kiegészítők. Az összehatás egész jó lett, sőt még Alexnek is tetszett. Idő közben megtudtam róla, hogy nincs oda annyira a túlságosan kisminkelt és túl sok kiegészítőt viselő lányoktól. Szerinte egy lány inkább legyen természetes, minthogy – az ő szavaival élve – úgy nézzen ki, mint aki beleesett az alapozóba.
-          Csinos vagy drágám! – csókolt meg, mire elpirultam
-          Hát mit ne mondjak, nem vitted túlzásba az öltözködést!  - nevettem, mire megpróbált összekócolni
Alexen csak egy egyszerű póló és egy térdnadrág volt, de meg kell hagyni, jól állt neki. Nem tudnám elképzelni öltönyben és nyakkendőben. Az már nem Alex lenne.
Mikor odaérünk, már nagy tömeg volt a parton. Hál Istennek itt nem az a jellemző, mint Los Angelesben. Itt nincsenek alkoholtól bűzlő fiatalok, részeg felnőttek, akik trágárabbnál trágárabb szavakkal próbálják felszedni a lányokat, s nem kell arra figyelned mindegyes pillanatban, hogy ki mikor nyúl az italos felé, hogy valamit beletegyen. Itt csak kulturáltan szórakozó fiatalok vannak,  és a pincérek is normálisan beszélnek az emberekkel.

Hajnali három felé úgy gondoltuk, hogy lassan ideje hazajönni és aludni egyet.  Tudom, hogy Alex sem az a nagy bulizós fajta, nem akarja részegre inni magát, ezért csak mértékkel kért alkoholos koktélt. Mindketten fáradtan dőltünk be az ágyba, majd el is aludtunk.  ekkor még nem sejtettük, hogy ki utazott a szigetre.