2015. január 2., péntek

Rubik gimi

Sziasztok! Ez az év első bejegyzése, amiben a következő részt hoztam! Jó olvasását hozzá! :)
Ez mellett szeretnék mindenkinek Boldog Újévet kívánni! :)

 15.: Merry Christmas

Miután megismerkedtem Milán szüleivel és ő is az enyémekkel annyira gyorsan teltek a napok, hogy már karácsony van. Egyébként apu extra jó fej volt a végén Milánnal, mert rájött, hogy tényleg normális. Nem fog megbántani, mert tényleg szeret és nem csak játszik velem.
A suliban az utolsó tanítási nap december 19.-e volt, azaz péntek. Eldöntöttük, hogy ajándékozni fogunk egymásnak, illetve Gergő bának, ezért osztályfőnökin húztunk neveket még november végén, hogy legyen ideje mindenkinek vásárolni, illetve kézzel készíteni dolgokat. Úgy egyeztünk meg, hogy senki nem mondja el a másiknak ( amit tényleg betartott az osztály, kivételesen )  és majd jellemezni kell az adott személyt. Nekem tetszett ez az ötlet, hiszen ajándékozunk, és még bulizunk egy kicsit.

-          Nos, akit én húztam imádja a piercingeket, és van is neki, fekete haja, kék szeme van……. – Bella ezek szerint Dávidot húzta, ezért ő folytatta

Lassacskán meg volt mindenki, így átadtuk az osztályfőnöknek is az ajándékot, ami egy üveg pezsgőt és egy tollkészlet ( az nálunk mindig kell) és csoki volt.
Én Tomit húztam, aki egy mini focilabdát, csokit és kis bólogatós bábut kapott, engem pedig Zsófi húzott, akitől parfümöt, csokit és egy nyakláncot kaptam. Imádom!
Ezután az osztály bulizott egyet kicsit, de nem vittük túlzásba, mert Erdősi leszedi a fejünket. A lányokkal vittünk sütiket, a fiuk inni hoztak Gergő bá pedig szalvétát. Szerinte ennyi bőven elég neki, mert nagyon nehéz lenne mást elhozni a teremig. Más osztályokban nem is volt buli. A „b”- sek azt mondják, hogy nekik nem is kell ilyen dedós hülyeség, pedig szerintem jópofa volt.
Egyébként úgy beszéltük meg otthon, hogy a szentestét csak a családdal töltjük, az első napját rokonokkal, a második napját pedig én Milánnal. Ez így korrekt, hiszen így mindenki mindenkinél van. Milánnal úgy terveztük, hogy én megyek hozzájuk, mert állítása szerint az anyukája annyi kaját fog főzni, hogy ha nem segítek be, akkor még egy hétig a karácsonyi kaját fogják enni. Na, kösz, most kinézi belőlem, hogy képes vagyok megenni egy fazék nem tudom mit.   

-          Nos, csak annyit szereznék mondani, mielőtt lemegyünk a műsorra, majd úgy eltűntök, hogy januárig nem is látlak titeket, hogy vigyázzatok magatokra, tudjátok, hogy mennyi az elég és lehetőleg egyben és ugyanennyien gyertek vissza a szünet után. Találkozunk január 5-én, addigra mindenki józanodjon ki teljesen. Kellemes szünetet!
Az osztály levonult megnézi a karácsonyi előadást, ami enyhén szólva unalmas volt. Versek, versek hátán, énekeltek párat és ennyi volt. A régi sulimban sem volt jobb a helyzet, de ott legalább volt egy-egy jelenet is.

-          Detti, Debi, megyünk hamburgerezni, gyertek ti is! – hívott minket Zalán
-          Oké, de nem valószínű, hogy eszek is. –nevetett Detti, majd megfogta Dávid kezét
-          Amúgy, hogy jöttetek össze? Mármint Debi és Milán oké, azt tudtuk, de ti? – Márk mindenről szeret tudni
-          Igazából Debinek köszönhetjük. Mindkettőnkkel beszélt, a többi meg jött magától. – mosolygott Dávid, akitől ritkán látni ilyet 

Szerencsétlenségünkre a mekiben ott voltak a „b”-sek is, akik mindjárt megrohamozták a fiukat:

-          Ákos, nem jössz buliba a hétvégén? Nálam lesz! – nyávogott Iza, nem nagy sikerrel
-          Nem, kösz. A srácokkal van programom. – azt hitte megússza
-          De ők is jöhetnek! Nem harapunk ám!
-          Nem, ez egy fiús dolog lesz, nem való lányoknak!- érvelt Tomi, de nem nagyon tudta meggyőzni a lánycsapatot
-          Elhalaszthatjátok! Ez a parti csak egyszer lesz!
-          De nem értetd, hogy más dolgunk van? Nem érünk rá. Milyen nyelven magyarázzuk el nektek? – Márk nem szereti az értetlen lányokat, mert szerinte egy lánynak nem csak szépnek, de okosnak is kell lennie
-          Akkor legyetek csak együtt, senkinek nem fogtok hiányozni! – Kinga megsértődött, de nagyon
-          Akkor most el is mehettek az asztalunktól! – tanácsolta nekik Zsófi, aki feltűnően Krisszre volt akadva

Miután letudtuk a mekis incidenst hazamentünk, ahol én elkezdtem ajándékokat csomagolni. Egyébként Milánnak egy tetkós könyvet vettem, mert tudom, hogy szereti őket, és XXL-es Milka csokit. Remélem nem fog elhízni, hogy ennyi csokit kap.