2015. február 28., szombat

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a 17.részt, amiben már sejtetik valami....
Jó olvasást hozzá! :)


 17.: Zsófi és Iza

Az első tanítási nap még a tanárok számára is kihívás volt, nemhogy nekünk.
A sulihoz érve nem csalódtam az osztályban. A fiuk szerintem állva aludtak, legalább is fele a lányok pedig tejeskávéval próbáltak ébren maradni.  Olyanok vagyunk, mint a mosott……
Irodalomra érve viszont Nóra tanárnő hangjára mindenki felébredt, ugyan is üvöltött, hogy miért alszunk az ő óráján. Van róla fogalma, hogy szilveszter utáni első nap első órája az irodalom? Szerintem nem.

-          Ne kiabáljon tanárnő! Fáradtak vagyunk és ötödnaposak.  – Tomi becsöngetés után öt perccel k tudja akasztani a tanárt
-          Nem érdekel! – üvöltött az arcába

A többi órán nem vártak tőlünk olyan sok mindent, mivel rájöttek, hogy használhatatlanok vagyunk és leszünk kb. egész héten.
Szünetekben is a teremben maradtunk, mert lusták voltunk bárhova menni, ami a tanárok szerint nem jó. Mondjuk tesin közöltük az ofővel, hogy nem öltözünk át, mert fáradtak vagyunk, így Gergő bá kénytelen volt osztályfőnökit tartani.

-          Örülök, hogy mindenki meg van, bár egytől egyig elég ramatyul festetek. Láttam a képeket facebookon és örülök, hogy kulturáltan töltöttétek a szilvesztert. – kezdte a beszédet a tanár úr, mire egy csattanást hallottunk; kiderült Kristóf feküdt ki
-          Öhm…. no comment – nevetett Gergő bá – De most tényleg, mit mondjak erre? A többi órán is ilyen volt?
-          Aha, csak ott a padot fejelte meg! – nevetett Márk

Az óra többi részében megbeszéltük, hogy lesz suli farsang, de nem muszáj jönni, ez csak egy lehetőség; szót ejtettünk a tanulásról, mivel itt a félév és nem mindenki áll fényesen. Nem lesz bukás, de azért vannak kettesek – főleg a fiuknál.

-          Még van pár napotok, szedjétek össze magatokat, javítsatok, amiből tudtok, de ne rontsatok semmiből. – köszönt el Gergő bá, mivel kicsöngettek
-          Viszlát!

A kémia és az angol hamar elment, mert elég toleránsak voltak velünk, nem dolgoztunk sokat egyik órán sem. Mondjuk az egész nap lazán telt, de nekünk ez is sok volt.
Még szünetben elgondolkodtam azon, hogy tényleg bele kell húzni a tanulásba, hiszen már csak két hét a félévig, amit nem akarok elrontani. Tudom, hogy nem számít sehova meg ez még csak 9., de akkor is. Miért csesszem el szándékosan?

-          Jövő héten írunk egy rendhagyó igés dolgozatot, nézzétek át! - mondta Fogl tanárnő utolsó órában, de nem hiszem, hogy sokan hallottuk volna
-          Oké, meglesz! – reagált Tomi, de szerintem nem tudja mire
-          Nem leszek elnéző, főleg, hogy be is jelentettem előre, amit nem is lettem volna köteles! Írjátok fel magatoknak, mert nem fogadok el kifogást! – magyarázta

Amúgy jó tanár Anita néni, de egy kicsit szájbarágósan magyaráz, ami mondjuk nem is lenne gond, csakhogy senkinek nem ez az első éve az angollal, tehát ez nekünk csak ismétlés.
Óra után elmentünk a cuccainkért, mert ugye év elején kaptunk szekrényt, amit én már tele ragasztgattam. Amúgy itt a Rubikban ezt engedik, de csak azzal a feltétellel, hogy mielőtt negyedikben leadod a kulcsot leszeded. Nekem mondjuk, csak pár kép van kint és az órarend, de Márknak és Tominak tele van motorokkal és hiányos öltözetű lányokkal.
Amíg én elgondolkodtam a folyosón a többiek kiszállingóztak az utcára és elindultak haza.

-          Debi, jössz? – ijesztett meg Milán
-          Ja, persze, csak elgondolkodtam –nevettem el magam

A suli elé érve hangos veszekedésre lettem figyelmes. Zsófi kiabált a b-s Izával, köztük pedig Krissz állt.
Közelebb mentünk, mert hallani akartuk az egészet, de nem nagyon értettem, hogy miről van szó.
Pár perc múlva Kinga és Betti is becsatlakoztak, ezért mi lányok úgy döntöttünk, hogy Zsófi mellé állunk, de még mielőtt beleszólhattunk volna kijött az épületből Erdősi, ezért szétoszlott a tömeg.
Később Krissz próbálta kifaggatni Zsófit, hogy mi volt ez, mert amint kiderült a kis vörös, azért borult ki, mert Iza nyomult Kristófra. Szegény srác viszont nem érti, hogy mi van, de mivel miatta van, ez az egész neki kell kifaggatnia a vörös osztálytársunkat.
Most már tényleg kíváncsi vagyok erre!

2015. február 8., vasárnap

Rubik gimi

Sziasztok! Tudom, hogy sokat vártatok, de sok minden összejött és nem tudtam írni. Januárban még a szilveszteri bulit akartam hozni nektek, ezért most, így két hónappal később meg is érkezett. De nem dumálok tovább, jó olvasást hozzá! :)


16.: Happy New Year!


A karácsony után volt pár nap, ami nyugis volt, aztán eljött december 31. azaz a szilveszter. Úgy beszéltük meg az osztállyal, hogy együtt ünneplünk, de csak egy házi buli keretében, ami Zalánéknál lesz.

-          Anyu, szerinted mit vegyek fel este? – ültem a konyhapulton, mivel semmi dolgom nem volt
-          Valami csinost, de meg ne fázz! Segítek!

Miután sikerült kiidegelnem anyut, sikeresen kiválasztottam egy kék térd fölé érő koktélruhát, ami takart mindent, amit kellett.
Este Detti átjött és megcsináltuk a sminkemet, majd az övét is. Miután kellőképpen jól néztünk ki Roland elvitt minket a buliba, de nem maradt ott, hanem lelépett a haverjaihoz. Az ajtóban Milán és Dávid már vártak minket meg persze a házigazda is. Ahogy láttuk már elég jó hangulat volt, ami betudható volt annak is, hogy nem csak ásványvizet ittak. Persze nem estek túlzásba, csak egy kicsit voltak spiccesek a fiuk, a lányok meg szín józanok, de azért látszott rajtuk, hogy ez nem marad így.
Dávid és Milán viszont biztos, hogy józanok maradnak, mert ők elvből nem isznak. Azt vallják, hogy semmilyen alkohol nem tesz jót nekik, ezért inkább kihagyják. Végül is, nem is baj ez, hiszen kellenek ide normális emberek is.

-          Lányok, igyatok egy kis sört! – Márkon viszont már látszott a pia hatása
-          Majd később esetleg. – próbáltam túl kiabálni a zenét   
-          Ne legyetek már lányok! Igyatok! – csatlakozott Krissz is, bár nem tudom mi értelme volt ennek a kijelentésnek
-          Ööööö….. –nézett Zsófi

Végül kitaláltuk, hogy társasozunk egyet, de nem nagyon akart összejönni, mert Ákos és Tomi fociversenyt hirdettek egymás közt, így ki kellett mennünk, végignézni a decemberi fagyban az egészet.
Éjfél előtt öt perccel viszont összetereltünk mindenkit, hiszen már csak pár perc 2014-ből.

-          Gyertek! Nemsokára 2015 lesz! – Bella próbálta túl kiabálni a zenét és a srácokat
-          Itt vagyunk! – persze annyira nem voltak maguknál, hogy nem tudták mire mondták
-          10…9….8....7….6….5….4…3…..2…..1….BUÉK! – kiabáltunk egyszerre tizenketten

A buli hátralevő részében inkább csak ettünk, ittunk és beszélgettünk és táncoltunk, már ha volt kivel. Most ki áll ki egyedül tizenegy ember elé? Senki. Milán végig mellettem volt, ahogy Dávid, Detti mellett és furcsa módon Krissz Zsófival töltötte a szilveszteri buli nagy részét. Most van köztük valami vagy csak szimplán jó haverok? Mindegy, majd kiderítem később, amikor Krissz is teljesen józan lesz.
Persze nem piáltak annyit, mivel nagyon jól tudják, hogy a lányokat haza kell kísérni, mert hajnali négy körül nem biztonságos nekik egyedül.
Engem természetesen Milán kísért végig, de mellette még ott volt Dávid is, akit őszintén szólva féltettem, hiszen nem az a kifejezetten pasis típus. Mondjuk Milán szerint meg tudja védeni magát, de én nehezen hiszem el róla, mivel még tesizni se nagyon láttam. Állítólag járt valami karate szerűségre, de erről még Detti, a barátnője sem tud. Érdekes.
Mikor hazaértem aput a fotelben találtam, újsággal a kezében; tuti engem várt haza.
Reggel tök kómásan keltem fel, mivel nem aludtam valami sokat, de azért még elviselhetőbb arcom volt, mint a bátyámnak, aki még csak utánam jött haza. Ha jól hallottam, olyan hajnali hat környékén. Persze gyalog tette meg azt a pár száz métert, mivel ivott és nem vezet.
Reggeli után gyorsan lezuhanyoztam, majd bejöttem a szobámba és most a naplómat írom. Délután pedig Milánnal találkozom.