2014. szeptember 1., hétfő

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a folytatást, amiben még mindig nincs annyira nagyon jelentős cselekmény, de hát még csak az elején vagyunk a sztorinak. Hamarosan beindulnak az események, de addig is megéri olvasni, hiszen itt is vannak fontos momentumok. Jó olvasást hozzá! :)


   4.: Szerda


Hú, fárasztó egy nap volt a mai. Igaz, még csak ismerkedtünk a tanárokkal, de volt olyan is, ahol már tanultunk. Ha így folytatják, ki fogok nyúlni a végén. Hogy lehet ennyi mindent egy óra alatt?
Mikor beértem az osztályba hatalmas káosz fogadott. Összefirkált tábla, ordibálás, volt olyan is, aki épp a gépet próbálta megbuherálni.

-          Sit down please! – jött be Anita néni
-          Ne már! Nyár van! – kiabált Márk, aki a jó ég tudja miért a széken állt
-          Azonnal ülj le! Vége van a nyári szünetnek! Moderáld magad! – ajaj, ebből baj lesz

Az egész angol óra azzal ment el, hogy megbeszéltük, hogy miből fogunk szintfelmérőt írni. Hehe, csak nyolcévnyi anyagból, igazán nem sok.

-          Nem azt mondtam, hogy minden témakörről, hanem azt, hogy a nyelvtanból, szövegértésből, rendhagyókból! – jajj, már most kiakasztottuk

Szünetben az osztályban ment a hülyülés, persze úgy, hogy ne halljuk a csengőt. Szinte az órakezdés pillanatában bejött Léha Áron fizika tanár úr. HA mindent összegzünk nem lesz olyan borzalmas ez az év vele. Kedves, vicces, jó fej, de bocs tanár úr, így sem értem a fizikát. Elmondta, hogy mi vár ránk egész évben, sőt még azt is, hogy mennyi dolgot tervezett be. Ha jól sejtem nem lesz olyan nagy megerőltetés ez. Azt mondta, hogy aki fizikából szeretne érettségizni azzal természetesen komolyan fogja venni nagyon az anyagot, de velünk nem. Megpróbálja minél jobban elmagyarázni, de akkor se keseredjünk el, ha nem jön össze.
Ezután matek következett, ahol kaptunk három feladatlapot, hogy csináljunk meg annyi feladatot, amennyit bírunk, mert itt is lesz egy szintfelmérő.

-          De tanár úr! Nem értem! – óbégatott Kristóf, a dolgozat szó hallatára
-          Tedd el a telefonodat és kezdj neki a feladatnak, talán megérted! – mondta Dénes bácsi
-          Dolgozat??? Ne!!!! – eszmélt fel a bámulásból vagy a fényképezésből Ákos is
-          Gratulálok kedves 9.a, hogy eljut hozzátok az információ. Tegyétek el a telefonokat, zenelejátszókat, tableteket, Dávid, azt a valamit is tedd el és kezdjetek neki!

A fiuk meg vannak hülyülve.  Szerintem elég lesz még egy hét arra, hogy az őrületbe kergessék a tanárokat.
Irodalom órán is belekezdtünk a tananyagba, persze csak ismerkedtünk vele, meg felírtuk a kötelezőket.

-          Ki miket olvasott a nyáron? Mit ajánlotok a társaitoknak?
-          Facebookot! – üvöltötte Zalán, mire a tanárnő furán nézett
-          Úgy értem, valami értelmeset!
-          Tanárnő, most ne mondja, hogy nem értelmes a facebook!

Percekig vitáztak, de nem tudták meggyőzni egymást. Persze, hogy Zalán szerint a közösségi oldal az érdekes, és műveltető, a tanárnő meg valami irodalmi műre gondolt.
Föcin már belekezdtünk az új anyagba, ami halál unalmas volt. Térképeket nézegettünk, beszéltünk…. a szokásos.
Németen egymással beszélgettünk, mert a tanárnőnek valami dolga volt.

-          Debi, nem akarsz eljönni moziba? – jött oda hozzám Milán
-          De, persze! Mikor? – mosolyogtam rá
-          Szombaton, a Twilight-ot nézzük meg, legalább is eddig úgy van.
-          Nézzük? Kik lesznek még? – mintha többes számban beszélt volna
-          Ja, Dávid hívott, meg még elvileg egy lányt akar hívni. Szóval négyen.
-          Jó!

Mikor kicsöngettek Dávid félrehívta Dettit, és elhívta moziba, amit a barátnőm el is mesélt.

-          Detti, öhm… nincs kedved eljönni velünk moziba? Gondoltam elhívlak hátha…. – kérdezte Dávid a földet bámulva
-          Debivel és Milánnal megyünk? – mosolygott a barátnőm
-           Igen! De, megértem ha esetleg nem…
-          Menjünk! – mosolygott rá Detti a folyton szomorúnak tűnő Dávidra

Húha! Mozi a srácokkal, négyesben. Na jó, persze Detti is ott lesz, de nem értem, miért egy fullra romantikus filmet nézünk meg. Végül is, már régóta nem voltam moziban, meg a Twilight-ot nem láttam végig.
Ezután már hamar elment a biosz, mivel ott csak ismerkedtünk Farkas Ilona tanárnővel. Ő is elmondta, hogy mit követel meg, miket fogunk csinálni, mi alapján lesz az értékelés. Hát, mit ne mondjak, szigorúnak tűnik.
Suli után egyből hazamentem, mivel ma már rendes tanítás volt, bár még nem volt mit tanulni, ezért csak gyors bepakoltam a táskát.

-          Anya! Szombaton elmegyek moziba, ha nem gond! - értesítettem erről, így szerdán
-          Kivel? Mit néztek? – szólalt meg apu is
-          Dettivel, Milánnal, Dáviddal, és a Twilight-ot nézzük. – válaszoltam mindenre
-          Az mi? – tette le az újságot apa, mivel erről ő még nem halott
-          Egy szerelmes vámpír, egy szerelmes vérfarkas, és kettőjük közt egy lány. – apa nem szereti, ha „csúnya” filmeket nézek

Mikor végre megértette, hogy nincs benne semmi olyan dolog, megengedte, hogy elmenjek. Bár tök mindegy lett volna, hiszen anyu úgy is meggyőzte volna. Felmentem facebookra, ahol beszélgettem pár szót Milánnal, és Dettivel. Tízkor mentem aludni, fáradt voltam, de nagyon.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése