2019. július 7., vasárnap

Jégszív

Sziasztok! Kisebb kihagyás után újra itt vagyok és a történet következő része is , melyben már nagyobb szerepe van Mr. King-nek is. Jó olvasást hozzá! :)


3.: Első nap


Az állásinterjúról hazafelé menet azonnal hívtam anyut és elmeséltem neki a történeteket. Persze nem volt túl boldog az ötlettől, miszerint egy vadidegen emberhez költözöm, de nem tehetek mást, ha dolgozni akarok, de nem megszakadni. Be kellett látnom, hogy az egyetem mellett a munka nem nagyon megy, így csak ez a választásom maradt. Anyu természetesen elkezdte a szentbeszédet arról, hogy milyen veszélyes, amit csinálok, de valamiért bizalmat szavazok ennek az embernek. Nem tűnik közveszélyes őrültnek, ennek ellenére anyu megnyugtatása érdekében megtartom az albérletemet egy hónapig még legalább, nehogy új lakás után is nézhessek, ha estleg nem úgy sül el valami, ahogy képzelem.
Miután hazaértem elkezdtem pakolni, de nem igazán tudtam, hogy mit és mennyit. Csak nem vihetem oda mindenemet! Vagy mégis? Mivel teljesen tanácstalan voltam minden lehetséges dolgot eltettem, ami hosszútávra kellhet, de még egy hónapig fenntartom az albérletemet úgy gondoltam, hogy hagyok itt pár cuccot, aztán ha úgy alakul elviszem őket. Hosszabb időt tervezek King-éknél tölteni, de természetesen mindennel számolok, nem bízhatom magam a véletlenre.
Másnap nem kellett bemennem az egyetemre, mert szombat volt, ezért még több holmit pakoltam el. Nem akartam pofátlan lenni, hogy odahordok mindent, de szűkölködni sem akartam, így összesen három bőrönd és négy doboz telt meg a cuccaimmal. Még kényelmesen meg tudtam ebédelni, amikor kopogást hallottam.

-          Jó napot Mr. King! – meglepődtem, mert azt hittem, hogy egy beosztottját küldi értem
-          Jó napot Lea! – köszönt, majd a vállam felett bekukkantott a házba
-          Jöjjön be és foglaljon helyet! Egy pillanat és kész vagyok. Esetleg hozhatok valamit Önnek? – próbáltam udvarias lenni már most, nehogy kifogása legyen
-          Nem, köszönöm! – mosolygott kedvesen miközben leült a kanapéra

Még tettem – vettem egy darabig, mert olyan létfontosságú dolgokat, mint a telefontöltő vagy a laptoptöltő még nem tettem el. Persze próbáltam rövidre fogni a dolgot, mert nem akartam megvárakoztatni, nehogy azt találja mondani, hogy lassú vagyok vagy túl kényelmes.

-          Egy pillanat és kész vagyok Mr. King csak felveszem a cipőmet.
-          Rendben, addig én leviszek egy – két dobozt, egyszerre úgysem fogjuk tudni megoldani.

Még a cipekedést is bevállalta. Lehet, hogy fel kéne adnom a sztereotip gondolataimat vele kapcsolatban, mert annak ellenére, hogy milyen pozícióban lehet, nagyon rendes embernek tűnik. Bár azt mondják, az ilyenekkel kell a legjobban vigyázni. Mondjuk az is benne van a pakliban, hogy csak kedves akar lenni az új alkalmazottjával vagy szimplán ellenőrizni akarta a csomagjaim számát és méretét vagy a lakásomat. Mire a gondolatmenetem végére értem Mr. King újra megjelent az ajtóban indulásra készen. Összesen két doboz és három bőrönd maradt még, amit le kellett vinnünk.

-          Akkor Ön vigyen két bőröndöt én pedig viszem a dobozokat és az egyik utazótáskát.
-          Köszönöm szépen a segítségét! – mosolyogtam kedvesen miközben bezártam az ajtót.

Még mielőtt felvettem a cipőmet leellenőriztem mindent, amit egy hosszabb távollét esetében kell. Gáz elzárva, csapok elzárva, ablakok csukva, villanyok lekapcsolva én meg kezdek megijedni. Megijedtem a helyzet komolyságától és attól, hogy egy vad idegen ember mellé fogok beszállni az autóba és ha ez nem lenne elég oda is költözöm hozzá. Persze csak szigorúan, mint bébiszitter.

-          A lányom még nincs otthon, csak este fog megérkezni, de addig el tudja foglalni a szobáját, meg tudom mutatni a házat és a pontos feladatáról is tájékoztatom, mindamellett, hogy aláírjuk a szerződést, melyet természetesen egyelőre csak egy hónapra írtam, hiszen az interjún így egyeztünk meg. Természetesen a továbbiakban is igényt tartok a munkájára, azonban ahogy Ön is mondta, tekintsük ezt próbaidőnek. – pillantott rám a volán mögül, miközben már javában az otthona felé tartottunk
-          Rendben. – válaszoltam szűkszavúan, mert erre a kis monológjára nem tudtam mit reagáljak

Mondjuk, ami megütötte a fülemet az a mondatnak a „a pontos feldatáról is tájékoztatom” része volt. Most akkor nem az a dolgom, hogy felügyeljek a lányára? Házi feladat, lecke kikérdezése, határidők figyelése, felügyelet és talán egy kis lelkizés. Nem ez a feladata egy bébiszitternek? Ajajj Lea, mibe keveredtél? Elképzelni nem tudtam, hogy mi más feladatot kaphatok még az új főnökömtől, így az út további részét gondolkozással töltöttem és persze a táj figyelésével, mert nem akartam eltévedni már az első nap sem. Ahogy közeledtünk a ház felé észrevettem, hogy a környék egyre nagyobb gazdagságról árulkodik. Míg én egy szerény kis garzon lakásban éltem, addig itt hatalmas udvarok, terek és épületek vannak. Minden tiszta és rendezett, sehol egy eldobott papírfecni vagy valami nem odaillő dolog.

-          Megérkeztünk! Mától ez lesz a munkahelye! – mosolygott King, miközben leállította a motort
-          Szép ház! – mondtam automatikusan, de valójában nem is tudom milyen érzések kavarogtak bennem

Egyszer azt gondoltam, hogy milyen fellengzős, megjátszós, sznob környék ez, másszor pedig a hűha érzés kapott el. De nem volt időm rendesen körbe nézni, mert King már szedte is ki a cuccaimat az autóból, amit nem nézhettem tétlenül, mert a végén még kirúg mielőtt felvett volna.
A ház belülről még szemkápráztatóbb volt, mint kívülről. Azt ajtón belépve egy hatalmas előszoba fogadott, amiből egy gyönyörű és nagy nappali nyílt. Nos, a nappaliba valószínűleg az egész albérletem beférne, sőt még talán a szomszéd lakás is. És még csak innen vezetett fel a lépcső, ami a szobákhoz vitt minket.

-          Nos, ez lesz az Ön szobája. Nyugodtan pakoljon ki, utána megbeszéljük a részleteket. – tette le a cuccaimat King az ajtóban
-        Rendben, egy negyed óra és kész vagyok mindennel. – válaszoltam, hogy tudja, kb. mennyi idő kell
-         Ez az ajtó a fürdőhöz vezet, tettem ki tiszta törülközőt. Ezt csak Ön fogja használni, rendezkedjen be nyugodtan. Lent leszek a nappaliban, ha kész van, jöjjön le és körbe vezetem, miközben elmondom a feladatait. – mondta, majd távozott a szobámból, ami talán akkor mint az én nappalim és konyhám egybevéve

Nem sokat szórakoztam a pakolással, úgy voltam vele, hogy majd ha minden kész és elrendeztük a papírokat kipakolok, nem akarom megvárakoztatni. Csak a legszükségesebb dolgokat készítettem ki, mint a papírjaim a szerződéshez, illetve csak bevittem a fürdőszobai cuccaimat a helyére, de nem sokat vesződtem a rámolással. Egyébként a szoba nagyon szép volt. Fehérre festett falak, hatalmas franciaágy, fekete és arany színű bútorok és egy hatalmas ablak tartozott hozzá. A fürdőszoba pedig kápráztató volt. Itt is a fehér szín dominált, de egy kis kékkel meg volt bolondítva a hatás. Amint beléptem szembe találtam magam a káddal, jobbra fordulva pedig a zuhanyzóval. A mosdókagyló pedig a zuhanyzóval szemben volt elhelyezve, fölötte tükör lógott. Nagyon hangulatos volt.
Elmélkedésemet azonban félbeszakítottam és lementem Kinghez, aki valami papírokat rendezgetett, de amikor meglátott abbahagyta és rögtön elmosolyodott.

-          Miss Webster épp a szerződést készítettem elő, már csak az Ön adatai hiányoznak belőle….
-     Először megbeszélhetnénk a pontos feladatomat? Tudja, nem szeretnék olyan dolgot aláírni, amiről semmit nem tudok, ezért a félreértések elkerülése végett szeretném letisztázni a szerződéskötés előtt a pontos feladatkörömet, mert bevallom őszintén nem teljesen értem, hogy mit is kell csinálnom a gyerekfelügyeleten kívül. – szakítottam félbe illetlenül, de egyáltalán nem érdekelt, mert ha valami olyat akar velem aláíratni, ami nekem nem tetszik, akkor ki se kell pakolnom, mert megyek haza
-          Értem. Semmiképp nem szeretnék Önnel olyat aláíratni, amit nem beszéltünk meg előtte.
-          Rendben és köszönöm a megértését.
-       Tehát, mint mondtam a 14 éves lányomra kellene felügyelni, ami magába foglalja a házi feladat ellenőrzését, lecke kikérdezését ha kell, szabadiős tevékenységek felügyelete és a kötelező tevékenységek felügyelete. Ezen kívül szeretném, ha Ön járna el bevásárolni, gondoskodna a tisztaságról és a meleg ételről.
-      Ugye tudja, hogy egyetemista vagyok és be kell járnom az egyetemre? Elnézést Mr. King, de a hirdetésben csak a gyerekfelügyelet volt feltüntetve, azt sehol nem írta, hogy bejárónő is leszek egyben.
-     Tudom, hogy mit írtam és azt is, hogy mit kérek, de még azzal is tisztában vagyok, hogy Ön egyetemista. Viszont azzal is teljes mértékben tisztában vagyok, hogy ez nem lehetetlen kérés. Nézze, én nem kérek Öntől mást, minthogy ezt az alapvető rendet tartsuk meg és az ehhez kapcsolódó házimunkát végezze el, illetve, hogy főzzön nekünk is. Gondolom saját magának úgy is készítene valami harapnivalót, ez csak annyival lenne másabb, hogy kicsit többet kell főzni. Nem kell háromfogásos menü, csak estére valami meleg étel.
-          Rendben! – adtam be a derekamat, mert rájöttem, hogy ez így nem vállalhatatlan

Miután átbeszéltünk mindent és alá is írtuk a szerződést King még körbevezetett a házban és elmondta, mit hol találok, majd magamra hagyott, hogy nyugodtan rendezkedjek, mert a lánya még csak órák múlva érkezik haza. Hát mit ne mondja, érdekes munka elé nézek, mert már most elkezdhetek agyalni a vacsorán, pedig még nincs egy órája, hogy itt vagyok. Érdekes év lesz, az biztos.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése