Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a 34.részt, amiben nem egy iskolai nap van leírva, de hatással lesz Debi életére. Jó olvasást hozzá! :) 

34.: Külön

-          Mit csinált? – kérdezte azonnal Roland, mivel ő mindig megvéd engem

-          A szemem láttára flörtölt egy másik lánnyal! – néztem a tesómra, miközben patakokban folytak a könnyeim

-  Én megmondtam már az elején…. – kezdte volna újra apa, de inkább berohantam a szobámba

Valahol, a lelkem mélyén mindig éreztem, hogy nem illünk össze Milánnal, de erre nem számítottam, főleg a tetoválás és az együtt töltött idő után. Fogalmam sincs, hogy miért csinálta, de nagyon fáj.

A szobámba érve ledobáltam a cuccaimat a fotelba én pedig az ágyra zuhantam és csak sírtam, de még ezt sem tudtam nyugodtan csinálni, mert megszólalt a telefonom, viszont ahogy megláttam, hogy Milán hív kinyomtam. Nem vagyok kíváncsi a hazudozásaira és a mellébeszélésre sem. Nekem senki ne próbálja megmagyarázni, hogy félreértettem vagy, hogy az emok másképp mutatnak ki bármit is. Flörtöltek egymással és kész!

-          Húgi, lehet, hogy tényleg félrenéztél valamit és csak régi haverok! Legalább hallgasd meg Milán verzióját is mielőtt szakítasz vele. Gondold végig: ott egy közös tetkó, amit az életbe nem szedsz le onnan, ráadásul nem ilyennek ismertük meg. Tuti, hogy csak régi ismerősök! A másik meg az, hogy miért vinne oda téged, ha tudja, hogy ott lesz a másik lány. Nincs benne logika! Egy pasi óvatosabb ezzel, higgy nekem!

-          De te nem láttad azt, amit én. Úgy tett Milán, mintha ott sem lennék, ráadásul tök véletlenül Diának hívják a lányt. A kezén pedig D betű van!

-          Akkor sem így van! Nem akarom védeni Milánt, de miért csalna meg téged egy olyan fiú, aki érzelmesebb is az átlagnál? Mármint emo meg minden…

-          Nem tudom, de valami nincs rendben az biztos!

Ezután Roland kiment a szobámból, mert látta rajtam, hogy hajthatatlan vagyok ezzel kapcsolatban. Igazából van abban valami, amit a tesóm mond, de valahogy akkor is bűzlik a dolog. Ennyire nem lehet jóban, ha csak haverok, hiszen akkor én is halottam volna a lányról, de Milán egy szóval nem említette őt.

A kis gondolatmenetem közben elaludtam és arra ébredtem fel, hogy Detti ül mellettem.

-           Halottam mi történt. – kezdett bele

-          Dávidtól? –kérdeztem, miközben felültem

-      Igen, tőle. Nem tudom, hogy mi igaz ebből, de elég kellemetlen szitu az biztos.

-       Kellemetlen? Fogalmam sincs, hogy mit művelhettek a hátam mögött, de nem is érdekel. Az lesz a legjobb, ha….

-      A szakítás nem jó megoldás. Meg kell beszélnetek az egészet az elejétől a végéig.

-          Dávid neked is előadta, hogy az emok másképp mutatnak ki mindent? Én nem hiszek ebben, de te tudod.

Ezután még sokat beszélgettünk, de igazból csak arról szólt, amit már Roland is elmondott, d még mindig nem hittem el.

Úgy éreztem, hogy Milán becsapott egy pár dologgal, amit elég nehéz lesz neki kimagyarázni. Meg fogom hallgatni, hiszen a barátom és már több mint egy éve együtt vagyunk, de nem fogok semmit a véletlenre bízni, nem akarom, hogy csalódnom kelljen megint. Persze mondhatnám azt is, hogy még lehet másik barátom, de az, az igazság, hogy Milán az, akiben megvan minden, amit kerestem egy fiúban – legalább is 15 évesen.

Miután Detti is elment úgy döntöttem, hogy lezuhanyozom és elmegyek aludni, mert fáradtnak éreztem magam nagyon.