2015. március 22., vasárnap

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a 20.részt, ami a 9. osztály befejezése. 
A következő részben már Debi és társai 10. osztályba lépnek!
Jó olvasást hozzá! :) 

20.: Évzáró

Annyira hamar elrepül egy év, hogy észre sem lehet venni, ha jó társaságban vagy. Márpedig a 9.a osztályban nem lehet unatkozni semmilyen téren.
Miután felöltöztem a hagyományos matrózpluz és szoknya összeállításba elindultam a suli felé, ahol a többiek már gyülekeztek. Persze a b-sek nem adták fel a csúnya vereség után, inkább elterjesztették, hogy stréberek vagyunk, de visszavágtunk és elmondtuk milyen alapvető dolgokat nem tudtak. A többi osztály sírt a nevetéstől. Amúgy kétségkívül vagyunk mi, a normális csapat és vannak a pláza cicák és macskák, mármint a pláza fiuk. Annyi eszük van, mint egy kupac ruhának.

-          Debi, min gondolkodsz? –lóbálta a kezét előttem Zalán
-          Semmi, csak elgondolkodtam – nevettem
-          Menjünk be, mert mindjárt nyolc - mondta hirtelen Dávid

  Az osztályban már várt minket Gergő bá, majd tartott egy kis hegyi beszédet:

-          Légy szíves próbáljatok nyugton maradni arra a fél órára. HA valaki rosszul van, szóljon és leülhet, de remélem ettetek otthon. Szerintem nektek nem kell mondanom, hogyan viselkedünk az ünnepség alatt.
-          Jók leszünk! – kiabált Krissz
-          OMG! – sütötte le a szemét az osztályfőnök

Szegény már rájött, hogy velünk nem könnyű, még akkor sem, ha nyugodtak vagyunk.
Miután levonult a tornaterembe az egész iskola kezdődhetett az ünnepség, ami nem volt valami érdekes, főleg, hogy Erdősi tartotta az évzáró beszédet, ami kitartott fél óráig, de szokás szerint ugyanazt mondta el, csak más szóban.  

-          Mikor lesz vége? – kérdezgette Milán, aki nagyon unta már
-          Passzolom, de már elég ebből – mondta Ákos miközben a haját piszkálta
-          Mindjárt, már csak öt perc! – súgta Gergő bá

A Szózat meghallgatása után felvonultunk a terembe, ahol kiosztotta a tanár úr a bizonyítványokat.  Enyém tök jó lett, csak két négyest kaptam, a többi mind ötös. Perszem az a fizika és a matek volt. Nemszeretem ezt a két tárgyat, sok benne a szám, én pedig köztudottan a betűkkel vagyok jóban.

-          Menjünk a mekibe, ezt meg kell ünnepelni! – mondta Tomi, majd elindult
-          Várj, akkor mi átöltözünk! Nem gondoltad, hogy ebbe a hacukába fogunk menni bárhova? – szólt Zsófi

A fiuk már vagy 20 percet vártak ránk, ezért Dávid telefonált:

-          Merre vagytok? Itt állunk az épület előtt a srácok pedig majd összeesnek az éhségtől
-          Torlódás van a WC-ben – nevettem el magam

Persze mindenki öltözködött, ezért várni kellett egy kicsit az összes mosdóban. Remélem, senki nem ájuldozik a fiuk közül, akiknél persze nincs meg a szégyenlősség, így a mosdó előterében is megoldják az öltözködést. Jó nekik.

-          Na, végre! Azt hittük bent ragadtatok! – mondta Márk, majd elindult
-          Most mit izélsz, én kimentettem volna őket! – pimaszkodott Ákos, mire Milántól kapott egyet

Amúgy mi teljesen normális társaság vagyunk, csöppet sem átlagos tagokkal.



2015. március 16., hétfő

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a 19. részt, ami az osztálykirándulásról és a két osztály versengéséről szól. Jó olvasást hozzá!
Ne felejtsetek el szavazni! :)

19.: Osztálykirándulás

Elérkezett a nap, mikor kirándulni mentünk.
Persze, ez a nap is szokványosan indult, de azért bennünk volt az, az OMG érzet. Első közös kirándulásunk, ami persze a b-sekkel együtt volt. Hogy mennyire utálom őket! De ezen a két napon tuti, hogy lealázzuk őket. Kitaláltunk egy frappáns kis versenyt, amiben minden benne volt. Persze nem kell arra gondolni, hogy másodfokú egyenleteket oldatunk meg velük, de egy általános műveltségi szint benne van, ami nem hiszem, hogy megvan nekik. Ha nemrég egy Shakespearre idézetre azt mondták, hogy azt Gothe írta, akkor már nagyon nagy baj van szerintem. Alap, hogy egy ilyen nagy nevet nem keverünk össze senkivel, mint Shakespearre. 
Reggel gyorsan összekaptam magam, mivel késében voltam. Beszárítottam a hajam, feltettem egy kevés sminket, felvettem egy shortot egy toppal és már mehettem is.

-          Hűha…. – mondta a bátyám és Milán egyszerre
-          Khm….! – jelent meg Milán háta mögött apu

Mostanra apu is megértette, hogy nem akar semmi olyat Milán, amit én nem. Smile emo elérte, hogy apu megbízzon benne, ami eddig egy fiúnak sem sikerült, úgyhogy ez már siker.

-          Induljunk, mert el fogunk késni, mivel a kisasszony elaludt. – nézett rám Roland, majd elvitte a cuccaimat

Mikor odaértünk még nem volt jelen az egész osztály, de Erdősi már számolgatott.

-          Vörös és Budai álljatok be a sorba! – kiabált azonnal az igazgatóhelyettes asszony
-          Ez így szép lesz! – mondta azonnal Tomi

8 után pár perccel elindultunk, de persze a b-sek miatt minden fél órába meg kellett állni.

-          Tanárnő, pisilnem kell! – kiabált Barni
-          Ennél kulturáltabban nem tudnád megfogalmazni? – szólt vissza Márk, akinek már nagyon elege volt ebből
-          Kuss!... Tanárnő!
-          Fogd már be a szádat b+! Nem veszed észre, hogy miattatok állunk meg minden fél órában? Tartsd vissza! – kiabált Krissz
-          HALÁSZ KRISTÓF, HOGY BESZÉLSZ? – üvöltött Erdősi
-          Ahogy megérdemli! Elegem van belőlük. Miért nem ehettünk külön? Már rég ott lehetnénk, ha nem kéne megállni egyfolytában!

Végül is igazuk van a fiúknak, mert a b-sek miatt legalább egy órát vesztettünk, az amúgy is dugóban lévő autópályán. Miért nem lehet érett kamasz módjára viselkedni? De jó, hogy nem tartozom közéjük.

-          Remélem felkészültetek a kihívásra! – nevetett Dávid
-          Fogd meg emos srác! – fröcsögte Bence
-          Hallod, te ne sértegesd Dávidot, mert szétverlek kis hülyegyerek! - indult meg Bence felé Zalán

Persze nem lett belőle semmi, mert hamar közbe lépett Gergő bá. Amúgy nálunk mindenki megvéd mindenkit. Senkit nem hagyunk a bajban, akármibe is kerül.
Majd kipakoltuk a cuccainkat a szobáinkba, amit természetesen mi választottunk. Már itt is látszódott az elkülönülés, ugyanis a két osztály között volt egy szoba üresen.

-          Nos, mit fogtok csinálni? – kérdezte Erdősi miután megkajáltunk
-          Hát, megcsináljuk a kihívást! – kiabáltak a fiuk egyszerre

Hamarosan elkezdtük a párbajt, aminek nem sokkal később már vége is lett, ugyanis eldőlt az egész röpke két óra alatt. Kiderült, hogy annyira buták, hogy a világ nyolcadik csodája, hogy gimiben vannak. A lányok vinnyogtak, hogy ehhez mi közük van, pedig csak annyi volt a kérdés, hogy ki írta az Egri csillagok című regényt. A fiuknak pedig fogalmuk nem volt arról, hogy ki Michael Jordan. Annyira egyszerű és primitív kérdések voltak, hogy az már nekem fájt.
Az akadálypályán – merthogy azt is csináltunk – sem teljesítettek jobban, ezért nagyon elvertük őket mindenben.

Ennek a kis versenynek eredményeként a két nap alatt csicskáztattuk őket, ahol tudtuk, aminek Erdősi nem örült, de ez legyen az ő baja. Legközelebb már tudják, hogy kikkel kezdjenek!  

2015. március 8., vasárnap

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a 18.részt, amiben még jobban feszülnek az ellentétek a két osztály között. Jó olvasást hozzá!
Ne felejtsetek el szavazni! :)

18.: Repül az idő

Annyira el voltam foglalva az utóbbi időben, hogy nem volt időm naplót írni. Tudom, hogy már március van, de annyi minden történt, és olyan gyorsan, hogy csak sodródtam az eseményekkel.
Időközben a kis vörös és Krissz összejöttek, így már három pár van az osztályban: Dávid –Detti, Zsófi –Kristóf végül Milán és én. Annyira jól elvagyunk, hogy mindent elmondunk egymásnak, együtt töltjük a hétvégéket, csak aludni járunk haza, persze nagyin nagyon sokszor az osztállyal vagyunk.
Osztályfőnökin felmerült a kérdés, hova menjünk kirándulni.

-          Kulturált helyet kérek, ugyanis Erdősi igazgatóhelyettes asszony fog miket kísérni. Minden osztályt ő kísér, nincs kivétel…..sajnos – mondta az utolsó szót halkan Gergő bá
-          Menjünk Kínába! – mondta Tomi, aki nem is nagyon figyelt
-           A kínai negyedbe gondoltad? – vonta fel a szemöldökét az osztályfőnök
-          Inkább a Balatonra! – szólta Rami,
-          Oké! – egyeztünk bele
-          A b-sekkel együtt vagy…
-          KÜLÖN! – kiabálta az osztály egyszerre

Nem javult a helyzet a két osztály között, sőt csak romlott, amit már a tanárok is észrevettek.  Iza nem tudta megkaparintani Kristófot, ahogy a többi fiút sem az osztályból, de a srácok se jutottak semmire az a-s lányoknál. Hiába, meglátszik, hogy nagyon különbözünk. Ők a parti őrült disco „patkányok”, mi meg a visszafogott házibulisok. Egyikünk sem szereti a szórakozóhelyeket, mivel nem épp a legjobb hírük megy errefelé. Gyakoriak a disco balesetek és a bunyók is.
Kémián tovább mentünk az anyaggal föcin röpdolgozatot írtunk, a nyelvi órákon pedig szövegértést csináltunk.
Szünetekben pedig a teremben bandáztunk, ahogy szoktunk, de persze a b osztálynak ez sem tetszett.  
-          Mi van, már ki sem merészkedtek a barlangotokból? – sétált be Patrik, az egyik nagyképű srác és a haverjai
-          Nem akarjuk, hogy bajotok essen, ezért inkább itt maradunk! – mondta nevetve Zalán
-          Nagyon vicces, inkább menj és fuss, a nevedhez hűen – cukkolta Barni
-          Húha… ismersz egy könyvet! Nagyon király vagy! – hát igen, ilyen, ha lányok beszállnak a veszekedésbe
-          Lenni vagy nem lenni. Ez a kérdés! – adta elő Dani – Idéztem Gothe-t
-          Neeeeeeeeeee! Azt még én is tudom, hogy ez egy Shakespearre volt – fuldoklott a nevetéstől Márk
-          Dehogy, ez egy Gothe volt! – próbálta védeni Kinga
-          Meglátszik, hogy b-sek vagytok! Na, húzzatok kifelé! – nevetett még mindig Zalán

Most büszke lehetne ránk Nóra tanárnő! Hogy lehetnek ennyire ostobák? Ők tuják, hogy mit akarnak. Mi mindenesetre jókat nevetünk rajtuk.

-          Srácok, van egy rossz hírem! Együtt kirándulunk a b-sekkel!
-          Neeeeeeeeeeeeeeeeeeee

Kitaláltuk, hogy kihívjuk őket egy versenyre a kirándulás alatt, amit persze már most közöltünk velük; legyen idejük felkészülni.


2015. február 28., szombat

Rubik gimi

Sziasztok! Meghoztam a 17.részt, amiben már sejtetik valami....
Jó olvasást hozzá! :)


 17.: Zsófi és Iza

Az első tanítási nap még a tanárok számára is kihívás volt, nemhogy nekünk.
A sulihoz érve nem csalódtam az osztályban. A fiuk szerintem állva aludtak, legalább is fele a lányok pedig tejeskávéval próbáltak ébren maradni.  Olyanok vagyunk, mint a mosott……
Irodalomra érve viszont Nóra tanárnő hangjára mindenki felébredt, ugyan is üvöltött, hogy miért alszunk az ő óráján. Van róla fogalma, hogy szilveszter utáni első nap első órája az irodalom? Szerintem nem.

-          Ne kiabáljon tanárnő! Fáradtak vagyunk és ötödnaposak.  – Tomi becsöngetés után öt perccel k tudja akasztani a tanárt
-          Nem érdekel! – üvöltött az arcába

A többi órán nem vártak tőlünk olyan sok mindent, mivel rájöttek, hogy használhatatlanok vagyunk és leszünk kb. egész héten.
Szünetekben is a teremben maradtunk, mert lusták voltunk bárhova menni, ami a tanárok szerint nem jó. Mondjuk tesin közöltük az ofővel, hogy nem öltözünk át, mert fáradtak vagyunk, így Gergő bá kénytelen volt osztályfőnökit tartani.

-          Örülök, hogy mindenki meg van, bár egytől egyig elég ramatyul festetek. Láttam a képeket facebookon és örülök, hogy kulturáltan töltöttétek a szilvesztert. – kezdte a beszédet a tanár úr, mire egy csattanást hallottunk; kiderült Kristóf feküdt ki
-          Öhm…. no comment – nevetett Gergő bá – De most tényleg, mit mondjak erre? A többi órán is ilyen volt?
-          Aha, csak ott a padot fejelte meg! – nevetett Márk

Az óra többi részében megbeszéltük, hogy lesz suli farsang, de nem muszáj jönni, ez csak egy lehetőség; szót ejtettünk a tanulásról, mivel itt a félév és nem mindenki áll fényesen. Nem lesz bukás, de azért vannak kettesek – főleg a fiuknál.

-          Még van pár napotok, szedjétek össze magatokat, javítsatok, amiből tudtok, de ne rontsatok semmiből. – köszönt el Gergő bá, mivel kicsöngettek
-          Viszlát!

A kémia és az angol hamar elment, mert elég toleránsak voltak velünk, nem dolgoztunk sokat egyik órán sem. Mondjuk az egész nap lazán telt, de nekünk ez is sok volt.
Még szünetben elgondolkodtam azon, hogy tényleg bele kell húzni a tanulásba, hiszen már csak két hét a félévig, amit nem akarok elrontani. Tudom, hogy nem számít sehova meg ez még csak 9., de akkor is. Miért csesszem el szándékosan?

-          Jövő héten írunk egy rendhagyó igés dolgozatot, nézzétek át! - mondta Fogl tanárnő utolsó órában, de nem hiszem, hogy sokan hallottuk volna
-          Oké, meglesz! – reagált Tomi, de szerintem nem tudja mire
-          Nem leszek elnéző, főleg, hogy be is jelentettem előre, amit nem is lettem volna köteles! Írjátok fel magatoknak, mert nem fogadok el kifogást! – magyarázta

Amúgy jó tanár Anita néni, de egy kicsit szájbarágósan magyaráz, ami mondjuk nem is lenne gond, csakhogy senkinek nem ez az első éve az angollal, tehát ez nekünk csak ismétlés.
Óra után elmentünk a cuccainkért, mert ugye év elején kaptunk szekrényt, amit én már tele ragasztgattam. Amúgy itt a Rubikban ezt engedik, de csak azzal a feltétellel, hogy mielőtt negyedikben leadod a kulcsot leszeded. Nekem mondjuk, csak pár kép van kint és az órarend, de Márknak és Tominak tele van motorokkal és hiányos öltözetű lányokkal.
Amíg én elgondolkodtam a folyosón a többiek kiszállingóztak az utcára és elindultak haza.

-          Debi, jössz? – ijesztett meg Milán
-          Ja, persze, csak elgondolkodtam –nevettem el magam

A suli elé érve hangos veszekedésre lettem figyelmes. Zsófi kiabált a b-s Izával, köztük pedig Krissz állt.
Közelebb mentünk, mert hallani akartuk az egészet, de nem nagyon értettem, hogy miről van szó.
Pár perc múlva Kinga és Betti is becsatlakoztak, ezért mi lányok úgy döntöttünk, hogy Zsófi mellé állunk, de még mielőtt beleszólhattunk volna kijött az épületből Erdősi, ezért szétoszlott a tömeg.
Később Krissz próbálta kifaggatni Zsófit, hogy mi volt ez, mert amint kiderült a kis vörös, azért borult ki, mert Iza nyomult Kristófra. Szegény srác viszont nem érti, hogy mi van, de mivel miatta van, ez az egész neki kell kifaggatnia a vörös osztálytársunkat.
Most már tényleg kíváncsi vagyok erre!

2015. február 8., vasárnap

Rubik gimi

Sziasztok! Tudom, hogy sokat vártatok, de sok minden összejött és nem tudtam írni. Januárban még a szilveszteri bulit akartam hozni nektek, ezért most, így két hónappal később meg is érkezett. De nem dumálok tovább, jó olvasást hozzá! :)


16.: Happy New Year!


A karácsony után volt pár nap, ami nyugis volt, aztán eljött december 31. azaz a szilveszter. Úgy beszéltük meg az osztállyal, hogy együtt ünneplünk, de csak egy házi buli keretében, ami Zalánéknál lesz.

-          Anyu, szerinted mit vegyek fel este? – ültem a konyhapulton, mivel semmi dolgom nem volt
-          Valami csinost, de meg ne fázz! Segítek!

Miután sikerült kiidegelnem anyut, sikeresen kiválasztottam egy kék térd fölé érő koktélruhát, ami takart mindent, amit kellett.
Este Detti átjött és megcsináltuk a sminkemet, majd az övét is. Miután kellőképpen jól néztünk ki Roland elvitt minket a buliba, de nem maradt ott, hanem lelépett a haverjaihoz. Az ajtóban Milán és Dávid már vártak minket meg persze a házigazda is. Ahogy láttuk már elég jó hangulat volt, ami betudható volt annak is, hogy nem csak ásványvizet ittak. Persze nem estek túlzásba, csak egy kicsit voltak spiccesek a fiuk, a lányok meg szín józanok, de azért látszott rajtuk, hogy ez nem marad így.
Dávid és Milán viszont biztos, hogy józanok maradnak, mert ők elvből nem isznak. Azt vallják, hogy semmilyen alkohol nem tesz jót nekik, ezért inkább kihagyják. Végül is, nem is baj ez, hiszen kellenek ide normális emberek is.

-          Lányok, igyatok egy kis sört! – Márkon viszont már látszott a pia hatása
-          Majd később esetleg. – próbáltam túl kiabálni a zenét   
-          Ne legyetek már lányok! Igyatok! – csatlakozott Krissz is, bár nem tudom mi értelme volt ennek a kijelentésnek
-          Ööööö….. –nézett Zsófi

Végül kitaláltuk, hogy társasozunk egyet, de nem nagyon akart összejönni, mert Ákos és Tomi fociversenyt hirdettek egymás közt, így ki kellett mennünk, végignézni a decemberi fagyban az egészet.
Éjfél előtt öt perccel viszont összetereltünk mindenkit, hiszen már csak pár perc 2014-ből.

-          Gyertek! Nemsokára 2015 lesz! – Bella próbálta túl kiabálni a zenét és a srácokat
-          Itt vagyunk! – persze annyira nem voltak maguknál, hogy nem tudták mire mondták
-          10…9….8....7….6….5….4…3…..2…..1….BUÉK! – kiabáltunk egyszerre tizenketten

A buli hátralevő részében inkább csak ettünk, ittunk és beszélgettünk és táncoltunk, már ha volt kivel. Most ki áll ki egyedül tizenegy ember elé? Senki. Milán végig mellettem volt, ahogy Dávid, Detti mellett és furcsa módon Krissz Zsófival töltötte a szilveszteri buli nagy részét. Most van köztük valami vagy csak szimplán jó haverok? Mindegy, majd kiderítem később, amikor Krissz is teljesen józan lesz.
Persze nem piáltak annyit, mivel nagyon jól tudják, hogy a lányokat haza kell kísérni, mert hajnali négy körül nem biztonságos nekik egyedül.
Engem természetesen Milán kísért végig, de mellette még ott volt Dávid is, akit őszintén szólva féltettem, hiszen nem az a kifejezetten pasis típus. Mondjuk Milán szerint meg tudja védeni magát, de én nehezen hiszem el róla, mivel még tesizni se nagyon láttam. Állítólag járt valami karate szerűségre, de erről még Detti, a barátnője sem tud. Érdekes.
Mikor hazaértem aput a fotelben találtam, újsággal a kezében; tuti engem várt haza.
Reggel tök kómásan keltem fel, mivel nem aludtam valami sokat, de azért még elviselhetőbb arcom volt, mint a bátyámnak, aki még csak utánam jött haza. Ha jól hallottam, olyan hajnali hat környékén. Persze gyalog tette meg azt a pár száz métert, mivel ivott és nem vezet.
Reggeli után gyorsan lezuhanyoztam, majd bejöttem a szobámba és most a naplómat írom. Délután pedig Milánnal találkozom.