Novellaíró verseny!

Sziasztok! Tudom, hogy megígérem, hogy hozom a részt, de egyszerűen nem volt időm. :( De most azért írok Nektek, mert lenne egy Novellaíró Verseny, bár Tokio Hoteles, de hátha érdekel valakit. A Tokio Hotel Sztorik című blogom hirdeti a versenyt. Mivel nem szeretném ,hogy egy vagy kettő mű érkezzen be ezért szavazást írtam ki a dologra. Mivel lehet, hogy közületek nem sokan olvassák a blogot, ide is kiírom a "szabályzatot".
Három választási lehetőség van:

1. IGEN! :) - csak akkor jelöld be, ha Te is részt veszel a versenyben
2. TALÁN! :/ - akkor jelöld meg ha nem vagy benne biztos, de gondolkozol rajta
3. NEM! :( - akkor jelöld meg, ha nem veszel részt a pályázatban

- Az IGEN-ből és a TALÁN-ból összesen össze kell gyűlnie ötnek. 

- Minimum öt jelentkező kell

- Csak TOKIO HOTEL-lel kapcsolatos lehet a novella

- Jelentkezésedben tüntesd fel:

• Neved
• e-mail címed ( ide lenne küldve a díj vagy a nyeremény )
• Honlapodat, ha van

- Hosszabb tájékoztatót is ki fogok, amennyiben van igény a dologra.

- Természetesen díj is lenne a 3. helyezettig, de a többiek sem maradnak nyeremény nélkül ( virtuális díjak)

- Elöljáróban csak annyit, hogy ez lenne a blog első versenye, nem lenne szigorú "szabályzat" és értékelési mód.

- Remélem kedvet kaptatok hozzá és jelentkezni fogtok! :)

A szavazás május 1-ig tart!

!!! Ezen a blogon is lehet jelentkezni!!!

Sziasztok! :)

Helló mindenki! Tudom, hogy nagyon régen volt már rész, de ígérem ,hogy hétvégére összekapom magam és már itt is van a folytatás. :) Most viszont azért írok nektek, mert egyre népszerűbb az ask.fm és úgy gondoltam, hogy a blogoknak is csinálok egyet. 
Kérdezzetek nyugodtan, bátran és sokat! Írjatok ha szeretnétek valamit tudni a blogról, vagy van valami észrevételed DE:

• Legyetek szívesek normális emberi hangnemben beszélni még akkor is ha van ami nem tetszett.
• Fogalmazzatok kulturált ember módjára.

  Remélem sokan benéztek és kedvetek támad kérdezni is! Akár névtelenül is! KÖVETNI ÉR!:)

Ask.fm link

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Közel egy hónap után meghoztam a következő részt, ami egy buliban játszódik! Jó olvasást hozzá! :D * Jól esne pár szó*

11.: A buli

Reggel, mikor felébredtem már nem volt mellettem Alex, ahogy szokott, de gondoltam csak elment valahova és majd visszajön.

-           Szia, kicsim! Azt hittem később kelsz fel! – mosolygott rám, majd felém nyújtott egy fehér zacskót, amiből áradt a friss péksütemény illata.

-          Hm…  mi jót hoztál nekem? – húztam magamhoz, majd megcsókoltam.

-          Kakaós csigát, almás pitét, lekváros valamit, amit az eladó tukmált rám és narancslevet, ami száz százalékos. – mosolygott rám édesen

-          Akkor együnk!

Neki álltunk a reggelinknek, ami tényleg nagyon finom volt. Valahogy még a kakaós csigának is másabb az íze, mint Los Angelesben.  

Ahogy egyre több időt töltök itt a szigeten, kezdek rájönni, hogy nem is rossz dolog kikapcsolódni. Igaz, hiányzik az irányítás, az, hogy felügyelni tudjam a cégemet, de tudom, hogy jó kezekben van, ezért az sem rendítene meg túlságosan, ha közölnék a reptéren, hogy nem szállhatunk fel a járatra.  Mikor idejöttem, úgy terveztem, hogy a következő géppel megyek haza, de egyből beleszerettem ebbe a helybe, aztán meg az egyik turistájába is.

-          Min gondolkozol szívem? – rántott vissza a valóságba Alex

-          Semmi, nem érdekes, csak annyi, hogy mennyi minden változott, mióta idejöttem.  – nevettem el magam, majd Alex közelebb hajolt és megcsókolt

-          Jut eszembe, ma lesz egy buli a parton, gondoltam elmehetnénk.  – nézett rám, mire újra elmosolyodtam

-           Rendben, de milyen buli lesz?

Alex elmondta, hogy egy egyszerű kis tengerparti partyról van szó, nem kell hozzá kiöltözni annyira, a pultos srác szerint ilyenkor elég egy rövidnadrág és egy egyszerűbb póló. Na, hiszi a fene. Azért egy normálisabb koktél ruha nem ártana. Legalább is Los Angelesben még egy ilyen bulira is azt vettek fel a lányok.

Elrángattam magammal Alexet, de a harmadik butik után már láttam rajta, hogy halálra unja magát. Telefonált a tesójának, játszott valami fura telefonos játékkal, meg ki tudja mit csináltál mialatt én a próbafülkében voltam.

-          És ehhez mit szólsz? – mentem ki vagy századszorra elé

-          Ez is jól áll rajtad, mint az előző ötven darab is. Felőlem aztán egy bikiniben is eljöhetsz, csak gyere már! – chö.. tipikus pasi, de imádom

-          Nem megyek sehova, amíg nincs meg a tökéletes ruha! – válaszoltam dacosan, mire egy sóhajt kaptam

Két óra múlva boldogan mentünk haza az új koktél ruhámmal, ami egyszerűen meseszép volt és még Alexnek is leesett az álla és abbahagyta az aktuális tevékenységét.

Otthon megkajáltunk, majd lassan elkezdtem öltözködni, ami nem volt túl bonyolult feladat. Úgy döntöttem, hogy nem húzok fel magas sarkút, mivel a homokban nem túl kényelmes és előnyös viselet és nem szeretnék orra esni benne, így egy fekete lapos talpú topánkát vettem fel. Ezután jöhetett a smink, ami egy halványkékes feketés árnyalat volt, majd a különböző kiegészítők. Az összehatás egész jó lett, sőt még Alexnek is tetszett. Idő közben megtudtam róla, hogy nincs oda annyira a túlságosan kisminkelt és túl sok kiegészítőt viselő lányoktól. Szerinte egy lány inkább legyen természetes, minthogy – az ő szavaival élve – úgy nézzen ki, mint aki beleesett az alapozóba.

-          Csinos vagy drágám! – csókolt meg, mire elpirultam

-          Hát mit ne mondjak, nem vitted túlzásba az öltözködést!  - nevettem, mire megpróbált összekócolni

Alexen csak egy egyszerű póló és egy térdnadrág volt, de meg kell hagyni, jól állt neki. Nem tudnám elképzelni öltönyben és nyakkendőben. Az már nem Alex lenne.

Mikor odaérünk, már nagy tömeg volt a parton. Hál Istennek itt nem az a jellemző, mint Los Angelesben. Itt nincsenek alkoholtól bűzlő fiatalok, részeg felnőttek, akik trágárabbnál trágárabb szavakkal próbálják felszedni a lányokat, s nem kell arra figyelned mindegyes pillanatban, hogy ki mikor nyúl az italos felé, hogy valamit beletegyen. Itt csak kulturáltan szórakozó fiatalok vannak,  és a pincérek is normálisan beszélnek az emberekkel.

Hajnali három felé úgy gondoltuk, hogy lassan ideje hazajönni és aludni egyet.  Tudom, hogy Alex sem az a nagy bulizós fajta, nem akarja részegre inni magát, ezért csak mértékkel kért alkoholos koktélt. Mindketten fáradtan dőltünk be az ágyba, majd el is aludtunk.  ekkor még nem sejtettük, hogy ki utazott a szigetre.

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Meghoztam a következő részt, amiben már utalok egy kicsit a jövőre is. Jó olvasást hozzá! :D

 10.: Kérdések:

Új napra virradva, új kérdések merültek fel mindkettőnkben. Még pedig a hogyan tovább kérdései.

-          Kicsim, beszélnünk kell, arról, hogy mi lesz velünk ha hazamegyünk, mert ugye az nemsokára itt van! – ültem le mellé szomorúan az ágra

-           Nem tudom Amanda, de nem is akarok ezzel foglalkozni. – bújt hozzám édesen

-          De muszáj! Én nem tudom elfelejteni, ami köztünk volt! Fontos vagy nekem! – vallottam be őszintén, amit szerintem eddig is tudott.

Egy darabig hanyagoltam a témát, mert láttam rajt, hogy nem lesz képes figyelni rám  száz százalékosan. Úgy gondoltam, hogy inkább egy kicsit szerelmeskedünk, és majd utána beszélgetünk komolyabb témákról.

-          Akkor most figyelj rám! – néztem a szemébe határozottan

-          Mond, figyelek! – ja, meg közben mást is csinálsz

-          Mi lesz velünk, ha visszamegyünk dolgozni?   - tettem fel a kérdést, mire megállt az addig tevékenységében

-          Passz, de nem lakhatunk olyan messze egymástól. – válaszolta egy kicsit megilletődötten

-          Basszus, tudod te mekkora Los Angeles? – néztem rá nagy szemekkel

Még egy jó darabig elvitatkoztunk zene, aztán rájöttünk, hogy semmi értelme nincs ennek. Már több mint egy hónapja itt vagyunk a szigeten és boldogan élünk együtt, ezért úgy gondoltam, hogy rákérdezek arra, amit később talán megbánok.

-          Mi lenne, ha hozzám költöznél? – vettem fel az ötletet délután felé

-          Tessék? – döbbent meg egy pillanat alatt

-          Jól halottad. Az egyetemed tök közel van hozzám, és még együtt is lehetünk tök sok időt. Na, mit szólsz?  - lelkesedtem, de nagyon

-          Hát, nem is tudom, nem sietjük el egy kicsit? – nézett rám, majd adott egy puszit

-          Szerintem nem. Nézd, már egy hónapja együtt vagyunk, lassan itt élek a te szállásodon, eddig a legnagyobb vitánk az volt, hogy mi legyen a vacsora. Nem hiszem, hogy olyan nagy baj lehetne belőle.

-          Max, ha összeveszünk, akkor visszaköltözöm a saját házamba. – mosolyodott el és megcsókolt

-             Na, látod, találunk megoldást mindenre. – nevettem

Később szóltam a lányoknak, hogy rakjanak rendet nálam annyira, hogy hamarosan dobozok tömkelege elférjen a lakásban; ugyanis Alex költözik hozzám.  Amikor meghallották elkezdtek sikongatni, és ugrálni.

Örülök, hogy végre újra megtaláltam a boldogságot, egy ilyen férfi mellett, mint Alex. Álmaiban sem gondoltam volna, hogy itt ez vár rám.

Este még lementünk a partra sétálni, de nem merészkedtünk a vízbe, mert úgy gondoltuk, hogy szél miatt hideg lehet. MA nem volt olyan jó idő, amilyen szokott; fújt a szél.

Mikor hazaértünk lezuhanyoztunk, és elkényelmesedtünk az ágyban, amit már hetek óta ketten használunk. Persze, az én kis kuckóm is megvan, de nem nagyon vagyok ott. Szeretem Alexet és nem akarok távol lenni tőle egy kicsit sem.

Éjfél után aludtunk el egymás karjaiban, és vártuk, hogy mit hoz a holnap.  

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Egy hónap kihagyás után meghoztam a történet folytatását, amiben már Amanda szülei is szerepelnek. Jó olvasást hozzá!

9.: Relax

Ma úgy döntöttünk, hogy a pihenésé a főszerep. Nem akartunk túl korán kelni, de azért még így is sikerült nyolc órára felébredni mindkettőnknek. Egy darabig szerelmeskedtünk, majd úgy gondoltuk, hogy ideje enni valamit.

-          Mit kérsz reggelire? –kérdeztem tőle, miközben felöltöztem

-          Amit te eszel, az nekem is jó! – bújt hozzá, mire én mozdulni sem bírtam

-          Szereltek! – vallottam be hirtelen, majd mentem a konyhába

Hamarosan nekiláttunk a reggelinek, ami inkább tízórai volt. Elkezdtem mosogatni, mikor Alex hátulról átölelt és húzott magával az ágyra.

Órákkal később folytattam a házimunkát, aminek nem igazán örültem, de ezt is meg kell csinálni valakinek. Takarítónőt nem hívattunk, mert nem akartuk, hogy bezavarjon kettőnknek. Az ebédet csendben fogyasztottuk el, majd befeküdtünk az ágyba, de rájöttünk, hogy se távirányítónk nincs, se DVD nincs berakva.

-          Milyen filmet szeretnél nézni? – kérdezte Alex a választék előtt guggolva

-          Valami vígjátékot! – vágtam rá azonnal, mire felnevetett

-          Azt hittem romantikus filmet akarsz, de így megkönnyebbültem.

-          Miért? Azt hitted, hogy egy tipikus csaj vagyok?

-          Nem, csak úgy gondoltam….. mindegy

Hamarosan elkezdtük a filmet, ami egy amerikai akció-vígjáték volt. Alex az akció jelenteket és a vidámakat élveztem jobban.

Úgy gondoltuk, hogy még nem jár olyan későre otthon sem, ezért felhívtuk a lányokat skype-on.  Örültek nekünk, mert már régen beszéltünk, mellesleg faggathatták Alexet is. Szegény srác néhány kérdéstől szerintem helyben fogyott vagy tíz kilót. Hülyébbnél hülyébb kérdések jöttek neki, amire természetesen válaszolt is. Később már épp akartam kikapcsolni a gépet jött még egy hívás, de most anyuéktól. Tényleg; nekik még nem is mondtam Alexet.

-          Szia, kislányom! – nézett bele a kamerába apu, majd anyu is

-          Sziasztok! Mi a helyzet? – mosolyogtam kedvesen

-          Semmi olyan, amiről tudnod kéne. A barátnőid viszont olyat mondtak nekünk, amiről mi nem tudunk! Szóval ki az, az Alex?

-          Öhm.. ja, ő a barátom, itt a szigeten ismerkedtünk össze. Tökre szimpatikus srác, és még normális is. De ne csak beszéljek róla, meg is mutatom, mert itt van mellettem!- hajoltam félre, minek következtében Alex is látszódott

-          Csókolom! – nézett kínosan a barátom, mire én fejbe csaptam gyengén

Az ördögi kör itt sem állt meg, újra elkezdték faggatni minden hülyeségről, meg nem hülyeségről.

-          Szóval Alex, hol dolgozol? – méregette apu, úgy, mint aki egy boltban nézegeti a termékeket

-          Nem dolgozom jelenleg, hanem tanulok. Pszichológusnak készülök!

-          Van testvéred? – jött az újabb kérdés anyutól

-          Van egy bátyám, William.

Sok más dologról szó esett köztük, mint például arról is, hogy hány gyereket akar és mikor.

-          Anyu! – néztem rá mérgesen a kérdés hallatán

-           Bocs Amanda, de tudni akarom! – remek, mondhatom, minden pasit el akar üldözni mellőlem?

-          Majd talán évek múlva szeretnék, kettőt. Előbb elvégzem az egyetemet, dolgozom, és majd utána jöhet a gyerek.

-          Helyes! Mikor akarsz nősülni? – ajjaj, ennek rossz vége lesz

-          Hát izé, öhm….. – na erre köpni nyelni nem tudott

Hamarosan sikerült lebeszélni anyuékat az esküvői előkészületekről, mert ők már most esküvőt akarnak. Szegény Alex meg csak hápogott, mint egy kacsa; nem bírt megszólalni.

-          Alex, bocs anyuékért, én sem számítottam rá, nem voltak ők ilyenek.

-          Semmi baj, csak egy kicsit meglepődtem.

Sokáig beszélgettünk, majd elaludtunk egymás karjaiban.