Rubik gimi

Sziasztok! Nagy kihagyás után meghoztam a következő részt, amiben már megjelennek a cserediákok is. Jó olvasást hozzá! :)

24.: Cserediák

Annyira hamar eltelt az, az egy hónap, hogy észre sem vettük. Igazából nem történt semmi érdekes velem, se az osztállyal ezért nem is írtam naplót. Mondjuk anyuék megengedték, hogy én fogadjam az egyik cserediákot, aki holnap jön ezért már ma sem lesz tanítás.

-      Sziasztok! Üljetek le! Holnap jönnek a diákok, akiket remélem nagy szeretettel fogadtok majd, persze normális mértékben. Mivel egy hetet maradnak különböző programjaik lesznek Debinek és Dávidnak nem kell bejönnie suliba.

-         Ne már…! – kiabált Márk, amint meghallotta ezt

-         Mondtam, hogy vállaljuk el! – szólt Zalán – Nálam lett volna a csaj, nálad meg a srác

-    Maradjatok már csöndben. Nos, az új diákok Flora és Austin: nagyon barátságosak, de nem beszélnek magyarul ezért angolul kell kommunikálni velük, ami szerintem egyikkőtöknek sem nehézség. Ha jól tudom, egy kicsit beszélnek németül is, de igazából angolul tudnak. Szeretném, ha kedvesek lennétek velük és segítenétek mindenben.

-        Mi van, ha nem fogjuk kedvelni egymást? – kérdezte Dávid mire hülyén nézett rá Gergő bá

-        Nem lesz ilyen Dávid. Akárhogy is, de kibírsz egy hetet Austinnal. Egyébként nagyon kedves és aranyos srác, nem lesz vele gond. Próbáltam olyanokat „szerezni” akik toleránsak. Mármint nem mindenki viseli el maga körül az átlagtól eltérőt, de Austin igen. – a mondandója közepén már nagyon kereste a szavakat  

-     Mit kell még tudni róluk? Mármint, hogy mire készüljünk, mivel várjuk…? – kérdeztem, mivel ezt nem mondta

-     Nem nagyon kaptunk infókat mi sem, de amit tudok az annyi, hogy nagyon megértő kedves és nyitott lány Flora. Hasonló érdeklődésű, mint te! Ha azon aggódsz, hogy nem fogtok kijönni egymással tévedsz!

Miután ezeket megbeszéltük kezdődhetett az extra laza tanítás, ami inkább egy erkölcsi nevelés volt, főleg Nóra tanárnő részéről. Elmondta, hogyan kell viselkedni az új diákokkal meg minden ilyesmi. Persze a fiuk nem hagyták szó nélkül, mivel már nagyon unták az egészet.

Suli után még gyorsan összepakoltam a szobámat, hogy minden készen álljon a lány fogadására. Miután az utolsó porszemet is eltűntettem a helyiségből lefürödtem majd elmentem aludni.

Reggel izgatottan ébredtem fel, ami nálam pörgéssel járt. Ilyenkor tök mindegy hány óra van, milyen nap én pörgök. Mivel hamar elkészültem kivételesen én vártam Milánra.

-          Végre itt vagy! – adtam neki egy puszit

-          Régóta vársz? – lepődött meg, mivel ilyenkor még vár rám

-          Nem, csak hosszúnak tűnt!

Hamar a sulihoz értünk ahol már egy hatalmas busz állt és gyülekeztek azok a diákok, akik fogadnak valakit és már szálltak le a járműről.

-          Szia! Flora vagyok, Te pedig ha jól sejtem Debóra – ezt persze angolul mondta, de így jobban érhető

-          Igen, én vagyok! – mosolyogtam rá

A bemutatkozás után odavittem a többiekhez, majd ők is bemutatkoztak neki és persze Austinnak is. Alapvetően mindketten nagyon jó fejek, már amit abból a 15 percből érzékeltem.

Úgy volt megbeszélve, hogy az osztályfőnökhöz visszük őket először, ahol aláírnak pár papírt, majd megnézzük közösen a sulit ezután pedig haza, ahol megismerkedünk egy kicsit, holnaptól viszont már programok lesznek.

Kíváncsian várom már a következő egy hetet!

Flora és Austin