Rubik gimi

Sziasztok! Hoztam a folytatást, amihez jó olvasást kívánok! :)

9.: Titkos üzenet

Reggel már korán felébredtem, még az ébresztő előtt. Lebotladoztam a konyhába, – szó szerint – ahol Roland már kint volt.

-          Reggelt bátyus! – köszöntem neki egy öleléssel

-          Szia, húgi. Hogy aludtál?

-          Jól, csak egy kicsit álmos vagyok.

Elbeszélgettünk egy darabig, majd elmentem felöltözni, majd sminkelni. Nem vagyok az a fajta lány, aki ezt túlzásba viszi, inkább csak szolidan. Egy szemceruza, szempillaspirál, korrektor bőven elég. A hajammal sem szoktam sokat bíbelődni, kifésülöm, és hagyom hadd omoljon a vállamra vagy összekötöm.

Ma egy csőfarmert egy fekete toppal választottam, kiegészítőnek egy fekete karkötő és fülbevaló.

Egyedül mentem iskolába, mert Dettivel úgy beszéltük meg, hogy ott találkozunk.

-          Sziasztok! – köszöntem mikor odaértem az osztályomhoz

-          Cső Debi! – látom, jó hangulatába van Márk

Mikor beértem a terembe egy levelet találtam a padomon.

-          Ki rakta ezt ide? – néztem körbe, de rajtam kívül csak Dávid, Milán és Detti volt bent

-          Nem én. – mondta Milán, mivel csak rá tudtuk volna fogni, hiszen Dávid velünk jött be – Már itt volt, amikor leültem.

-          Érdekes. – hümmögtem magamnak

-          Mi van benne? – kérdezte Detti, aki már nagyon kíváncsi volt

„Te vagy életem szerelme. Minden, amim van, és minden, ami vagyok, a tiéd. Örökre. Szeretlek. „

   Ajaj, vajon ki lehetett ez? Nem vettem észre semmit, és senkit, hogy tudjam, ki lehet ő.

Arra lettem figyelmes, hogy a tanár becsapja maga mögött az ajtót és elkezdődik az óra. Mondjuk minden szünetben álmodoztam, nem voltam két lábbal a földön.

-          Debóra! – szólt a matek tanár, mire visszatértem a mi világunkba, de egyből elment a kedvem az egésztől

-          Igen?

-          Mond az eredményt! Gondolom, azért ülsz és nézel ki a fejedből.

-          Gondolkodtam!

Éppen utolsó órán méláztam, mikor eszembe jutott egy frappáns ötlet.  

„ Kedves Névtelen!

Sajnos, sejtésem sincs arról, hogy ki lehetsz, de nagyon kíváncsi vagyok rád! Áruld el, hogy ki vagy, adj egy jelet, amiből rájövök, de csinálj valamit!

Debi”

-          Detti, ezt itt hagyjuk és megfigyeljük, hogy ki veszi el. – szóltam a barátnőmnek, majd összepakoltam, mivel kicsengettek.

Láttam, hogy páran bent maradtak, plusz még egy b-s fiú is odament a tanárhoz, majd annak a barátja vette le a kis üzenetet.

-          Ő nem a Krisztián? – néztünk egymásra

-          Ne már, hogy ő lenne az.

-          Márpedig nagyon úgy néz ki.

Ketten sétáltunk hazafelé, de akárhogy kalkuláltunk nem lehet Krisztián mivel neki barátnője van méghozzá a szintén b-s Iza.

Otthon tanultam, majd beszélgettem Rolanddal. Régen volt már, hogy csak leültünk és dumáltunk. Mióta volt egy kisebb ügye a rendőrséggel anyuék elég furcsán viselkednek vele. Nem tudom mi lesz ebből, de egy kis randalírozás nem hiszem, hogy hatalmas bűn lenne. De ki tudja?