Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Egy hónap kihagyás után itt van az új rész, ami már az utolsó előtti napot írja le.Jó olvasást hozzá! :D

14.: Utolsó előtti nap

Holnapután megyünk haza. Az elején még úgy voltam, hogy nem is akarok itt lenni, a következő géppel megyek haza. De ahogy landoltam a géppel már más volt a helyzet, főleg most, hogy itt találtam meg a boldogságot.

Úgy döntöttünk reggel, hogy most összepakolunk és az utolsó nap csak a miénk lesz és nem a pakolással bajlódunk.

-          Alex, segítsek összepakolni? – kérdeztem nevetve mivel már vagy tíz perce szenvedett a ruhahajtogatással

-          Aha, jó lenne, köszi. – csókolt meg majd odaengedett

-          Nem azt mondtam, hogy ülj le és nézz engem, hanem azt, hogy segítek! – tipikus pasi, csak a kibúvókat keresi

-          Jól van, na.

Hamar kész lettünk a bőröndjeivel, mert nm volt annyira sok cucca, ahogy nekem sem. Nem hoztunk sok holmit, mert úgy gondoltuk, hogy majd veszünk itt ha kell.

Kint hagytuk, ami másnapra kell, tehát a fürdőcuccokat és a ruhákat holnapra. Mivel szeretem átlátni a dolgokat külön, rendszerezve raktam el még Alex dolgait is, és ebbe nem volt beleszólása. Szerintem mindennek meg van a helye még a nyaralás alatt is. Nem azt jelenti a vakáció, hogy elhanyagolhatjuk önmagunkat és a teendőinket és teljesen megfeledkezhetünk a világról. Na, jó Alex szerint pont ezt jelenti, de mindegy. Azért jövünk ki ilyen jól, mert kiegészítjük egymást. Ő az, aki mindig megnyugtat és leállít, ha a munkára gondolok még ilyenkor és én vagy az, aki helyre teszi, ha túl felelőtlen lenne.

-          Amanda, akkor azonnal a te házadba megyünk, vagy külön? – kérdezte mikor már az én bungalómban pakoltunk

-          Az enyémbe és azután mindketten az én kocsimmal megyünk hozzád, ahol összeszedjük a cuccaidat

-          Annyira várom már, hogy összeköltözzünk. Te nem? – mosolygott rám

-          De várom, csak félek tőle. Tudom ,hogy te nem vagy olyan mint Adam, de akkor is. Azóta te vagy nekem az első.

-          Megértem, de nem kell ettől tartanod.

Erről nem beszéltünk sokat, mivel egyikünknek sem tesz jót az Adam téma. Bennem feltépi a régi sebeket Alex pedig agresszív lesz, ami rá nem jellemző. Tudom, hogy milyen volt vele, ezért tartok az összeköltözéstől, de mégsem. Alex valahogy teljesen ellentéte a volt férjemnek, már a kezdetek óta.

Pakolás után kimentünk a partra, ahol még jó melegen sütött a nap, de már lehetett napozni is, így kifeküdtem a Napra.

-          Le fogsz égni! – szólított meg valaki a hátam mögül, aki nagyon nem Alex volt

-          Nem fogok, már megszoktam. – válaszoltam neki

-          Dehogynem, túl fehér vagy! – most már kíváncsi voltam így felnéztem rá, egy húszas éveiben járó fiatalember állt előttem

-           Helló! Josh vagyok! – mutatkozott be

-          Helló!  Amanda! – fogtam kezet vele

-          Húha, te aztán kemény nő lehetsz az életben, ezt a kézfogás alapján gondolom így. – most udvarol nekem?

-          Az üzletasszonyoknak muszáj keménynek lenniük! – válaszoltam – Ne haragudjon meg, de van barátom! – kezdtem kínosnak érezni, nem kell, hogy Alex megsértődjön rám és ne költözzön hozzám

-          Gondoltam. Nos, akkor, viszlát. – ment el, mire megkönnyebbültem

-          KI volt ez az alak? – ért hozzám a barátom

-          Nem tudom, csak idejött

Ezután bementünk a már kellemes vízbe és órákig csak szórakoztunk abban. Tudtuk ,hogy ez az utolsó előtti nap amit ezen a szigeten töltünk, ezért kihasználtuk.