Sziasztok! Meghoztam a következő részt, jó olvasást hozzá!
6.: Dzsungel
Reggel izgatottan ébredtem, mert tegnap Alex azt mondta,
hogy egy olyan helyre fog vinni, ahol garantálja, hogy nem fogok unatkozni.
Hát, kíváncsian várom.
Miközben reggeliztem kopogtattak az ajtómon.
-
Szabad! – kiáltottam ki a konyhából
-
Szia, jó étvágyat! – lépett be Alex sportos ruhában –
ne haragudj, hogy ilyen korán ideállítok, csak gondoltam szólok, hogy valami
sportosat vegyél fel. Tudom, hogy a nők képesek még a nyaralásuk közepén is
tűsarkúban mászkálni.
Elmentem készülődni a nagy útra, amit Alex betervezett, de
igazából fogalmam nem volt arról, hogy ő mit gondol sportosnak, így felvettem a
leglazább cuccomat.
-
Így jó leszek? –mentem ki a szobámból
-
Tökéletes! – mosolygott, majd átkarolt és megcsókolt
-
Akkor induljunk! – vörösödtem el egy pillanat alatt
Nem vagyok az a pirulós fajta, nem tudom, hogy miért történt
ez. Igaz, mostanában nem tudom megmagyarázni a tetteimet, úgy viselkedek, mint
egy tini lány, aki szerelmes. Igen talán ez a bajom; beleestem Alexbe.
Sokáig mentünk egy szinte teljesen kihalt részen, mire nekem
kezdett rossz előérzetem lenni, amit a barátom meg is érzett rajtam.
-
Nem kell félni, nemsokára odaérünk.
Igaza volt, mert nem sokkal később megláttunk egy hatalmas
embercsoportot.
-
Egy túrára viszlek el, ami a dzsungelben van. Hamarosan
ideér az idegenvezető és indulunk is. – mosolygott rám, valószínűnek tartom a
hülye fejem miatt.
-
Sosem voltam még dzsungelben! – nevettem el magam
miközben megérkezett a vezető
Gyorsan átvettünk vele pár szabályt, amit be kell tartani,
mint például azt, hogy nem hagyjuk el a másikat, nem nyúlunk sehova és még sok
ilyen.
Alexszel kézen fogva indultunk el, de hamar rá kellett
jönnünk, hogy ez nem túl praktikus, mert nem tudunk haladni.
Az idegenvezető sokat magyarázott a fák eredetéről, egy –
egy fa koráról, történetéről, jelentőségéről, spirituális jelentéséről. A túra
közepén volt egy kis időnk, de az is meg volt szabva, hogy hol tölthetjük, mert
ebben a dzsungelban könnyű eltévedni. Gyakorlatilag mindenki ugyanazt csinálta;
evett, ivott, fényképezett, pihent. Alexszel sok közös képet csináltunk, és
persze olyat is, ahol egyedül vagyunk rajta.
A pihenő alatt sokat nevetgéltünk és szórakoztunk. Aki ránk
nézett az rögtön láthatta, hogy mi egy szerelmespár vagyunk. Amint tovább
indultunk, megkomolyodtunk annyira, hogy folytatni tudjuk a túrát, de korántsem
voltunk olyanok, mint a kapcsolat elején.
Hamarosan visszaindultunk, mivel még ki is kellett jutni
időben, meg ez után még lesz egy természetfilm bemutató a moziban, ahova mi is
elmegyünk.
A moziban a leghátsó sor közepén kaptunk helyet, ahonnan
mindent jól láttunk, de miket senki. A film érdekes volt, mivel bemutatta a
sziget különleges élőlényeit, az őslakosokat, akik nem a turista szigeteken
élnek, hanem távol ettől a forgalmas civilizációtól, de a Karib sziget
csoporthoz tartozó szigeten. Jó volt látni, hogy mennyi és mennyi élőlénynek ad
otthont a sziget.
A vetítés után elmentünk Alexszel sétálni, ami egész estig
kitartott. Úgy döntöttünk, hogy nem kapkodunk el semmit, nem alszik nálam és én
sem nála. Ez így helyes, mivel még friss a kapcsolatunk, nem kell rögtön
mindent feladni a másikért.
Otthon megfürödtem, majd az ágyamba zuhanva vártam, hogy mit
hoz a holnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése