Sziasztok! Meghoztam a legújabb részt, amiben szintén nagy szerepet kap Alex. Jó olvasást hozzá! :D
5.: Együtt
Reggel frissen ébredtem fel, és ez az egész napomra
kihatott. Miközben reggeliztem Alex hívott, hogy nem-e lenne kedvem elmenni
valahova, csak úgy. Én persze azonnal igent mondtam.
Úgy döntöttem, hogy nem fogok kiöltözni túlságosan, ezért
csak egy forrónadrágot és egy spagetti pántos kék felsőt vettem fel, egy
saruval, copfba kötöttem a hajam, hogy ne melegítsen még az is, feltettem egy
halovány sminket és már indulhattam is. Nem sokig jutottam egyedül, mert velem,
szemben jött Alex.
-
Szia! – köszöntünk egymásnak egy- egy puszival; lehet,
hogy gyerekesnek tűnik vagy olyanok vagyunk, mintha csak jó barátok lennénk, de
nem akarunk elkapkodni semmit. Igazából nem mondtam hülyeséget, egyelőre csak
barátok vagyunk, semmi több.
-
Hogy vagy? – kérdezte Alex miközben sétáltunk az Isten
tudja merre; na, jó pontosítok, Alex tudja, merre tartunk
-
Köszönöm, nagyon jól, úgy érzem, hogy boldog vagyok.
Te?
-
Én is pont ugyanígy vagyok, ahogy te. – mosolyodott el
Hamar kiderült, hogy moziba fog vinni, mivel hatalmas
betűkkel ki volt írva a környéken lévő egyetlen viszonylag zárt térű
„kuckójára”, hogy cinema.
-
Mit nézünk meg? – érdeklődtem, mikor odaértünk
-
Válassz valamit! – mondta majd odanyújtotta a listát
Végül egy karibi nyárról szóló film lett, ami nem túl
nyálas, de nem is túl akciós, csak egy laza kis vígjáték. Nem akartam nyálas,
romantikus filmekkel traktálni, gondolom ilyen ügyekben ő tipikus pasi és nem
bírja őket.
A mozi után ebédeltünk, majd az ő ötlete alapján elmentünk
fürödni, de előtte még az ő szállásához, ami kiderült, hogy nincs is messze az
enyémtől.
-
Te is jó nagy bungalóban laksz. – néztem körbe, de
aztán megakadt a szemem egy lányon, akinek a képe kint volt az asztalon
-
Ő ki? – kérdeztem a fényképre mutatva
-
Ne értsd félre. Semmi olyan dologról nincs szó, ami
most a fejedben jár. Ő a húgom. Mindenhova viszem magammal a képét, mivel
egyezrűen nem tudunk egymás nélkül élni. Igazi báty – húg kapcsolat van
köztünk.
-
Nem értettem félre, csak kíváncsi voltam. Nem vagyok az
a féltékeny típus. Nagy ritka az olyan eset, de ha bekövetkezik nálam a
féltékenység, akkor abból nem sül ki jó szitu. – mosolyodtam el
-
Akkor rendben. Nem vagy te az a szokványos lány, te
valamiért más vagy mint a többi, akikkel előtted találkoztam. – váltott
hangnemet, mire én ránéztem
Hamarosan elmentünk az én fürdőruhámért is, majd csobbantunk
a tenger égszínkék vízében. Annyira jó volt vele lenni, hogy jelen pillanatban
nem is akarok elmenni innen, sehova. Ezzel együtt meg is ijedtem magamtól,
hiszen nem szoktam ehhez hozzá. Én, aki munkamániás, nem akar dolgozni.
Este felhívtam a lányokat, akiknek elújságoltam a napomat,
és azt is, hogy hamarosan jön értem, hogy elvigyen vacsorázni. Nem akarták
elhinni, hogy végre találtam egy ennyire hozzám illő férfit.
Sosem gondoltam volna, hogy egyszer itt a Karib szigeteken
talál rám a szerelem másodszorra is. De az élet furcsa, ahogy a mi
találkozásunk is mesébe illő.
Miután hazaértem a vacsorából elmentem lefeküdni, mivel
annyira fáradt voltam, hogy alig bírtam állni a lábamon, csoda, hogy eddig bírtam.
Holnapra is kell energia, Alex azt ígérte, hogy elvisz egy
olyan helyre, ahol garantáltan nem fogok unatkozni. De vajon hova? Honnan tud
arról a helyről? Majd kiderül minden holnap amikor elkezdődik a napunk immár
hivatalosan is egy párként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése