Vakáció kiegészítésssel

Sziasztok! Meghoztam a  következő részt, jó olvasást hozzá!

6.:  Dzsungel

Reggel izgatottan ébredtem, mert tegnap Alex azt mondta, hogy egy olyan helyre fog vinni, ahol garantálja, hogy nem fogok unatkozni. Hát, kíváncsian várom.

Miközben reggeliztem kopogtattak az ajtómon.

-         Szabad! – kiáltottam ki a konyhából

-         Szia, jó étvágyat! – lépett be Alex sportos ruhában – ne haragudj, hogy ilyen korán ideállítok, csak gondoltam szólok, hogy valami sportosat vegyél fel. Tudom, hogy a nők képesek még a nyaralásuk közepén is tűsarkúban mászkálni.

Elmentem készülődni a nagy útra, amit Alex betervezett, de igazából fogalmam nem volt arról, hogy ő mit gondol sportosnak, így felvettem a leglazább cuccomat.

-         Így jó leszek? –mentem ki a szobámból

-         Tökéletes! – mosolygott, majd átkarolt és megcsókolt

-         Akkor induljunk! – vörösödtem el egy pillanat alatt

Nem vagyok az a pirulós fajta, nem tudom, hogy miért történt ez. Igaz, mostanában nem tudom megmagyarázni a tetteimet, úgy viselkedek, mint egy tini lány, aki szerelmes. Igen talán ez a bajom; beleestem Alexbe.

Sokáig mentünk egy szinte teljesen kihalt részen, mire nekem kezdett rossz előérzetem lenni, amit a barátom meg is érzett rajtam.

-         Nem kell félni, nemsokára odaérünk.

Igaza volt, mert nem sokkal később megláttunk egy hatalmas embercsoportot.

-         Egy túrára viszlek el, ami a dzsungelben van. Hamarosan ideér az idegenvezető és indulunk is. – mosolygott rám, valószínűnek tartom a hülye fejem miatt.

-         Sosem voltam még dzsungelben! – nevettem el magam miközben megérkezett a vezető

Gyorsan átvettünk vele pár szabályt, amit be kell tartani, mint például azt, hogy nem hagyjuk el a másikat, nem nyúlunk sehova és még sok ilyen.

Alexszel kézen fogva indultunk el, de hamar rá kellett jönnünk, hogy ez nem túl praktikus, mert nem tudunk haladni.

Az idegenvezető sokat magyarázott a fák eredetéről, egy – egy fa koráról, történetéről, jelentőségéről, spirituális jelentéséről. A túra közepén volt egy kis időnk, de az is meg volt szabva, hogy hol tölthetjük, mert ebben a dzsungelban könnyű eltévedni. Gyakorlatilag mindenki ugyanazt csinálta; evett, ivott, fényképezett, pihent. Alexszel sok közös képet csináltunk, és persze olyat is, ahol egyedül vagyunk rajta.    

A pihenő alatt sokat nevetgéltünk és szórakoztunk. Aki ránk nézett az rögtön láthatta, hogy mi egy szerelmespár vagyunk. Amint tovább indultunk, megkomolyodtunk annyira, hogy folytatni tudjuk a túrát, de korántsem voltunk olyanok, mint a kapcsolat elején.

Hamarosan visszaindultunk, mivel még ki is kellett jutni időben, meg ez után még lesz egy természetfilm bemutató a moziban, ahova mi is elmegyünk.

A moziban a leghátsó sor közepén kaptunk helyet, ahonnan mindent jól láttunk, de miket senki. A film érdekes volt, mivel bemutatta a sziget különleges élőlényeit, az őslakosokat, akik nem a turista szigeteken élnek, hanem távol ettől a forgalmas civilizációtól, de a Karib sziget csoporthoz tartozó szigeten. Jó volt látni, hogy mennyi és mennyi élőlénynek ad otthont a sziget.

A vetítés után elmentünk Alexszel sétálni, ami egész estig kitartott. Úgy döntöttünk, hogy nem kapkodunk el semmit, nem alszik nálam és én sem nála. Ez így helyes, mivel még friss a kapcsolatunk, nem kell rögtön mindent feladni a másikért.

Otthon megfürödtem, majd az ágyamba zuhanva vártam, hogy mit hoz a holnap. 

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Meghoztam a legújabb részt, amiben szintén nagy szerepet kap Alex. Jó olvasást hozzá! :D

5.: Együtt

Reggel frissen ébredtem fel, és ez az egész napomra kihatott. Miközben reggeliztem Alex hívott, hogy nem-e lenne kedvem elmenni valahova, csak úgy. Én persze azonnal igent mondtam.

Úgy döntöttem, hogy nem fogok kiöltözni túlságosan, ezért csak egy forrónadrágot és egy spagetti pántos kék felsőt vettem fel, egy saruval, copfba kötöttem a hajam, hogy ne melegítsen még az is, feltettem egy halovány sminket és már indulhattam is. Nem sokig jutottam egyedül, mert velem, szemben jött Alex.

-         Szia! – köszöntünk egymásnak egy- egy puszival; lehet, hogy gyerekesnek tűnik vagy olyanok vagyunk, mintha csak jó barátok lennénk, de nem akarunk elkapkodni semmit. Igazából nem mondtam hülyeséget, egyelőre csak barátok vagyunk, semmi több.

-         Hogy vagy? – kérdezte Alex miközben sétáltunk az Isten tudja merre; na, jó pontosítok, Alex tudja, merre tartunk

-         Köszönöm, nagyon jól, úgy érzem, hogy boldog vagyok. Te?

-         Én is pont ugyanígy vagyok, ahogy te. – mosolyodott el

Hamar kiderült, hogy moziba fog vinni, mivel hatalmas betűkkel ki volt írva a környéken lévő egyetlen viszonylag zárt térű „kuckójára”, hogy cinema.

-         Mit nézünk meg? – érdeklődtem, mikor odaértünk

-         Válassz valamit! – mondta majd odanyújtotta a listát

Végül egy karibi nyárról szóló film lett, ami nem túl nyálas, de nem is túl akciós, csak egy laza kis vígjáték. Nem akartam nyálas, romantikus filmekkel traktálni, gondolom ilyen ügyekben ő tipikus pasi és nem bírja őket.

A mozi után ebédeltünk, majd az ő ötlete alapján elmentünk fürödni, de előtte még az ő szállásához, ami kiderült, hogy nincs is messze az enyémtől.

-         Te is jó nagy bungalóban laksz. – néztem körbe, de aztán megakadt a szemem egy lányon, akinek a képe kint volt az asztalon

-         Ő ki? – kérdeztem a fényképre mutatva

-         Ne értsd félre. Semmi olyan dologról nincs szó, ami most a fejedben jár. Ő a húgom. Mindenhova viszem magammal a képét, mivel egyezrűen nem tudunk egymás nélkül élni. Igazi báty – húg kapcsolat van köztünk.

-         Nem értettem félre, csak kíváncsi voltam. Nem vagyok az a féltékeny típus. Nagy ritka az olyan eset, de ha bekövetkezik nálam a féltékenység, akkor abból nem sül ki jó szitu. – mosolyodtam el

-         Akkor rendben. Nem vagy te az a szokványos lány, te valamiért más vagy mint a többi, akikkel előtted találkoztam. – váltott hangnemet, mire én ránéztem

Hamarosan elmentünk az én fürdőruhámért is, majd csobbantunk a tenger égszínkék vízében. Annyira jó volt vele lenni, hogy jelen pillanatban nem is akarok elmenni innen, sehova. Ezzel együtt meg is ijedtem magamtól, hiszen nem szoktam ehhez hozzá. Én, aki munkamániás, nem akar dolgozni.

Este felhívtam a lányokat, akiknek elújságoltam a napomat, és azt is, hogy hamarosan jön értem, hogy elvigyen vacsorázni. Nem akarták elhinni, hogy végre találtam egy ennyire hozzám illő férfit.

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer itt a Karib szigeteken talál rám a szerelem másodszorra is. De az élet furcsa, ahogy a mi találkozásunk is mesébe illő.

Miután hazaértem a vacsorából elmentem lefeküdni, mivel annyira fáradt voltam, hogy alig bírtam állni a lábamon, csoda, hogy eddig bírtam.

Holnapra is kell energia, Alex azt ígérte, hogy elvisz egy olyan helyre, ahol garantáltan nem fogok unatkozni. De vajon hova? Honnan tud arról a helyről? Majd kiderül minden holnap amikor elkezdődik a napunk immár hivatalosan is egy párként.        

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Meghoztam a folytatást, amiben már nagyobb szerepet kap Alex. Jó olvasást hozzá! :D

 4.:  Gyönyörű

Ma már kora reggel vidáman ébredtem, ami nem túl gyakran, sőt soha nincs így. Valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag boldog voltam; talán a ma esti randim miatt, nem tudom.

Apropó tegnap este még mielőtt lefeküdtem aludni, megbeszéltem Alexszel, hogy ma találkozunk. Igazából máig sem tudom, hogy miért izgultam ennyire, hiszen ezt csak egy randi.

Megreggeliztem, majd felöltöztem és mehettem is vásárolni már megint. Tudom, hogy sokat költöttem, de ha az ember nyaralni megy, akkor azt tegye emlékezetessé.

Vásárlás után felhívtam a lányokat, akikkel mindennap beszélek.

-         Na és milyen volt a buli? – érdeklődött Indiana

-         Hát, nem panaszkodom, szuper volt. Ja és nem fogjátok elhinni, hogy hová megyek ma! – kezdtem a dolgok közepébe vágva

-         Na, hadd halljam! – követelőzött a saját stílusában Nora

-         Soha nem találnátok ki, és nem is rám jellemző, de RANDIRA megyek! – hangsúlyoztam ki a fontos szót

-         Ne már! És milyen a pasi? – örült meg azonnal a szintén szingli barátnőm Larissa

-         Majd közösségin küldök képeket róla és linkelem a profilját is. Elég nektek annyi, hogy helyes és kedves.

-         Azért vigyázz vele! Az előzőt is így mutattad be! – emlékeztetett a volt férjemre Bianca

-         Nem, ő tényleg más! Tegnap sokat beszélgettem vele, és sokat elárult magáról! – áradoztam nekik tovább

Sokat beszélgettem a lányokkal, mindenféle csajos hülyeségekről, észre sem vettem, hogy elment az idő és lassan készülődnöm kéne.

Gyorsan lezuhanyoztam, beszárítottam a hajam, felvettem egy pánt nélküli piros koktélruhát és halovány sminket feltettem, kiválasztottam a magas sarkúmat és már kész is voltam. Csupán egy és fél órába telt, ami nálam nagy szó, mivel általában fél óra alatt készülök el.

Alexszel úgy beszéltük meg, hogy a parkban találkozunk, ami nincs túl messze a szállásomtól.

-         Szia! – köszöntünk egymásnak egy- egy puszival

-         Hogy vagy? – kérdezte Alex, miközben sétálgattunk

-         Köszi, jól. - jött a válaszom

A beszélgetéseleje egy kicsit sablonos volt, és unalmas, de ez csak az első randi. Ilyenkor még csak ismerkedünk, legalább is az én felfogásom szerint. Mások véleménye meg nem nagyon érdekel.

-         És mi a munkád? – kérdezte, miután mindketten megelégeltük a csendet

-         Jelenleg cég tulaj és főnök vagyok, így én csak osztom a munkát, de nem dolgozom. – mosolyogtam rá – Te mit csinálsz?

-         Én még nem dolgozom, hanem egyetemi hallgató vagyok. – ismerete be, de mondjuk nem lepett meg vele

-         Minek tanulsz? – kíváncsiskodtam tovább

-         Pszichológusnak tanulok, de nem ez a fő életcélom.

-         Hűha, doki a háznál. Jobb, ha vigyázok, hogy mit mondok előtted, még a végén olyat tudsz, meg amit nem is mondtam. –nevettem el magam

-         Dehogy. Nem szokásom vájkálni senki magánéletében, csak ha az eset úgy kívánja. Amúgy meg a magán életet különválasztom a szakmámtól. De ha már ennyit tudsz rólam, akkor én jövök: Hogy- hogy egyedül jöttél és nem a barátoddal? Nem hiszem, hogy nem akadna neked egy!

-         Igazából nem is próbálkoztam a srácoknál, valahogy kiábrándultam belőlük mikor véget ért az utolsó kapcsolatom. Nem mondom, hogyha valaki bejön akkor nem fogom megpróbálni, de nem keresem a társat.

-         Akkor megnyugodtam, hogy egyedül vagy!

-         Miért? Azt hitted, hogy hagynám, hogy elhívj randira, mikor van valakim Los Angelesben! – vontam fel a szemöldököm kérdőn

Sokáig beszélgettünk és ismerkedtünk. Rájöttem, hogy sokkal több közös van bennünk, mint hittem. Nem szokásom, de felhívtam magamhoz egy pezsgő erejéig; de semmi másért. Nem akartam már rögtön az első estét vele tölteni.

-         Ha már itt tartunk, neked hogy- hogy nincs senkid? – néztem rá pezsgővel a kezemben

-         Ugyanúgy jártam, ahogy te! A lány csak kihasznált és a végén csak pénzt akart szerezni, de mivel nem voltunk házasok nem sikeredett neki. Eleinte tökéletes volt, de egy idő után elkezdett hazudozni, ami odáig fajult, hogy azt mondta, hogy terhes. Két hónapig játszotta ezt velem, mikor kiderült, hogy csak átvert. Nálam betelt a pohár és otthagytam.

Megrökönyödve hallgattam végig a sztorit, ami még az enyémnél is durvább volt. Hogy lehet az, hogy egy ilyen helyes fiút átvernek? Nem volt normális a lány az biztos. Én legalább is nem lennék rá képes.

A beszélgetés után Alex elment haza, én pedig fáradtan estem az ágyba, hogy újult erővel ébredhessek reggel.