Sziasztok! Gondoltam nem húzom tovább az időt az első résszel, hanem felrakom a bevezetéssel egy napon. Remélem tetszeni fog, és hagytok véleményt is! :D Jó olvasást! :)
1.: A munka nem vár meg
Itt Los Angelesben az embereknek nincs idejük megállni és
pihenni, kiruccanni a szürke hétköznapokból. Legalábbis nekem nincs erre időm.
Amanda Brown vagyok a híres Brown cég tulajdonosa és
vezetője. Tulajként nekem nincs időm szórakozni, vagy nyaralni menni, de a
barátnőim, főleg Indiana nem hagy békén azzal, hogy el kéne mennem
valahova,messze LA-tól.
A mai nap is ugyanúgy indult, mint a többi, tiszta sablon az
egész. Mikor belépem az irodaházba mindenki köszönt és már mondták is, amit
eddig csináltak hétvégén.
-
Jó reggel főnök asszony! – köszönt a titkárnőm
-
Magának is Rebeca.
Ezzel kezdetét vette a sűrű, dolgos hétfő is. Ebédszünetben
Indiana a legjobb barátnőm átjött beszélgetni:
-
Hány éve is nem voltál szabadságon? – kérdezte, mint,
aki számon akar kérni
-
Mióta elváltam Adamtől tudod jól, hogy nem voltam sehol
és nincs is rá időm. – jelentettem ki kicsit dühösen
-
Na, látod! Jót tenne neked egy kis levegőváltozás! –
mosolygott
-
Indiana, a legjobb barátnőm vagy, de most tényleg
foglalkozz a saját dolgoddal! Miért nem a te életedre koncentrálsz?
-
Mert jót akarok neked!
Délután, mikor hazamentem a lányok átjöttek és
beszélgettünk. Megint csak előkerült, az Amandának nyaralni kell című rovat is.
Nem unják még? Bár ha jobban belegondolok, tényleg jót tenne, ha egy kicsit
távol lehetnék a munkától.
-
De addig valakinek figyelni kell a cégre! Nem lehet
csak úgy otthagyni egy ekkora feladatot! Csődbe fog menni! – mondtam
reményvesztetten
-
Mire vannak a barátok? – kérdezte Larissa
-
Ti, tudtok céget vezetni? Nem hinném. – mosolyogtam
rájuk
-
Nem is mi. Csak segítünk találni egy olyan embert, aki
megfelel erre a célra. – szólt Bianca
-
De tényleg, nem kell, kibírom itthon is! – kezdtem bele
-
Nem, nem és nem! El fogsz menni a Karib szigetekre! –
mondta határozottan Nora
-
Rendben! De ha bármi van, szóltok! Ma még utána nézek,
hogy hova megyek pontosan és már itt sem vagyok! Egyetlen egy kikötésem van! Ezt a hetet még
végig dolgozom!
Nem volt más választásuk, mint, hogy beleegyezzenek ebbe a
dologba. Nem szeretem félbehagyni a hetet semmi kedvéért.
Alapvetően tényleg jót fog tenni a nyaralás, mivel nem
voltam sehol mióta elváltam Adamtől. A volt férjem először még kedves és
aranyos volt, pont, mint a mesebeli hercegek, de az esküvő után elkezdett
megváltozni. Többször félrelépett, nem jött haza a megbeszélt időpontokra. De
mindközül a legrosszabb az volt mikor részt követelt a cégemből, amit saját
magam, egyes egyedül hoztam létre. Itt betelt a pohár és azt mondtam, hogy
akkor vége. Beadom a válópert. Megegyeztünk, hogy a ház és az autó az övé,
enyém pedig a cég és fele pénz. Nem mondom, hogy könnyű volt elválni, mert
szerettem Adamet, de soha senkinek nem adnám a céget, még a felét sem.
Hogy ne maradjon kérdés, a cég divattal foglalkozik. Itt Los
Angelesben mindenki hallott már a Brown márkáról és üzleteiről is. Messze
földön híresek az estélyi ruháink és a fehérneműink.
Ahogy a lányoknak ígértem, kerestem egy megfelelő személyt a
cég irányítására a távollétem idejére. Nem mondom, nem egy napomba telt bele
mire megtaláltam a megfelelő embert, de megérte. Remélem nem bánom meg ezt kis
kiruccanást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése