Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Meghoztam a történet következő részét, amiben Amanda már a Karib szigetek csodáit élvezi. Jó olvasást hozzá!

2.:  Üdv, Karib szigetek

Amint megtaláltam a megfelelő helyettest, találnom kellett egy utazási irodát is, ami elrepít a Karib szigetekre.

Végül egy első osztályú helyre foglaltam helyet. Nem mondom, nagyon sokáig válogattam a nyaralási helyszín között, mivel még több olyan hely van a világon ahova el szeretnék jutni egyszer, de a lányok szerint ha így folytatom akkor nem fog menni.

-         Lányok, akkor itt vannak a kulcsok. A leveleket hozzátok be, üzenetrögzítővel ne foglalkozzatok, és figyeljetek néha, hogy nem-e járkál errefelé gyanús alak. Amikor készültök elmenni, kapcsoljátok be a riasztórendszert. Ezen kívül, ha van valami azonnal értesítsetek! – mondtam határozottan az utazás napján

-         Amanda, te csak a nyaralással foglalkozz, semmi mással! Mi itthon ellátunk minden feladatot! – mondta Indiana, ellentmondást nem tűrően

-         Jó, jó csak nem szeretném, ha valami gond adódna! – válaszoltam, de beláttam, hogy igaza van a barátnőmnek

-         Amanda, vigyázz magadra, kapcsolódj ki és érezd jól magad! – simogatta meg a vállamat Larissa

-         Akkor ne felejtsd el, semmi munka, csak pihenés, és legalább csoki barnán akarunk újra látni!- viccelődött Bianca

Mikor elindultam a reptérre, vegyes érzések kavarogtak bennem, mintha nem lennék biztos magamban, régen éreztem már ilyet.

Talán, csak mert repülőre fogok ülni, levegőváltozás lesz érvényben és nem fogok dolgozni. Vagy csak egyszerűen nem jó ötlet az utazás? Mindegy, már nem tudom vissza csinálni.

Tulajdonképpen utoljára 23 évesen voltam kikapcsolódni, az a nászút volt Velencében. Igen Adam-mel Európába utaztunk a mézeshetekre. Az egy hét alatt felfedeztük Velencét, megismertem a kultúrájukat, élveztem a vendégszeretetüket, megkóstoltam az ételeiket, meglátogattuk a nevezetességeket és nem utolsó sorban gondoláztunk az éjszakában.

Jelenleg 25 éves vagyok és ebben a pillanatban egy repülőn ülök, hogy eljussak álmaim szigetére, a Karib szigetekre. Verőfényes napsütés, pálmafák, egzotikus ételek, minden, ami Los Angelesben nem adatik meg az embernek. Persze, aki akar ott is tud lazítani.

Ahogy elmélkedtem észre sem vettem, hogy lassan elaludtam. Csak arra lettem figyelmes, hogy a pilóta bemondja, hogy hamarosan leszállunk. Ahogy kinéztem az ablakon megpillantottam a gyönyörű homokos tengerpartot, a pálmafákat. Szívmelengető látvány volt.

Az apartmanba érve gyönyörű látvány tárult elém: lélegzetelállítóan közel volt a tenger, ami még a ház alatti is ott volt, ragyogó naplementére emlékeztető hálószoba, vörös ágyneművel, tengerkék fürdőszoba, és égszínkék ebédlővel egybekötött konyha, és egy sárgásvöröses nappali, amiben volt egy hatalmas tűzvörös kanapé hozzá egy ugyanilyen fotel és egy gyönyörű tölgyfa dohányzóasztal és egy nagy LCD TV is.

Azonnal felhívtam a lányokat amint kipakoltam, és elújságoltam nekik, hogy milyen szép helyen vagyok.

Ami a leginkább meglepett, hogy itt nem voltak autók, csak nagyon kevés, az is luxusnak számítottak. Senki nem rohangált, nem sietett sehova, mindenki szép nyugodtan, lassan sétált, nézelődött és fürdött a kellemesen hűvös tengerben. Itt a part közelében még annyira sekély, hogy fel tud melegedni egy kicsit. Alig egy órája voltam ott és máris imádtam.

Kényelmesen kipakoltam a bőröndökből, majd felvettem a bikinimet, és mentem pancsolni a tengerbe. Úgy döntöttem, hogy ez a két hét csak az enyém lesz, és nem hagyom senkinek, hogy belerondítson a tervembe.

Még csak most jöttem, de már imádom ezt a helyet és mi lesz még később? Talán haza sem akarok menni innen. Majd kiderül minden…    

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Gondoltam nem húzom tovább az időt az első résszel, hanem felrakom a bevezetéssel egy napon. Remélem tetszeni fog, és hagytok véleményt is! :D Jó olvasást! :)

1.: A munka nem vár meg

Itt Los Angelesben az embereknek nincs idejük megállni és pihenni, kiruccanni a szürke hétköznapokból. Legalábbis nekem nincs erre időm.

Amanda Brown vagyok a híres Brown cég tulajdonosa és vezetője. Tulajként nekem nincs időm szórakozni, vagy nyaralni menni, de a barátnőim, főleg Indiana nem hagy békén azzal, hogy el kéne mennem valahova,messze LA-tól.

A mai nap is ugyanúgy indult, mint a többi, tiszta sablon az egész. Mikor belépem az irodaházba mindenki köszönt és már mondták is, amit eddig csináltak hétvégén.

-         Jó reggel főnök asszony! – köszönt a titkárnőm

-         Magának is Rebeca.

Ezzel kezdetét vette a sűrű, dolgos hétfő is. Ebédszünetben Indiana a legjobb barátnőm átjött beszélgetni:

-         Hány éve is nem voltál szabadságon? – kérdezte, mint, aki számon akar kérni

-         Mióta elváltam Adamtől tudod jól, hogy nem voltam sehol és nincs is rá időm. – jelentettem ki kicsit dühösen

-         Na, látod! Jót tenne neked egy kis levegőváltozás! – mosolygott

-         Indiana, a legjobb barátnőm vagy, de most tényleg foglalkozz a saját dolgoddal! Miért nem a te életedre koncentrálsz?

-         Mert jót akarok neked!

Délután, mikor hazamentem a lányok átjöttek és beszélgettünk. Megint csak előkerült, az Amandának nyaralni kell című rovat is. Nem unják még? Bár ha jobban belegondolok, tényleg jót tenne, ha egy kicsit távol lehetnék a munkától.

-         De addig valakinek figyelni kell a cégre! Nem lehet csak úgy otthagyni egy ekkora feladatot! Csődbe fog menni! – mondtam reményvesztetten

-         Mire vannak a barátok? – kérdezte Larissa

-         Ti, tudtok céget vezetni? Nem hinném. – mosolyogtam rájuk

-         Nem is mi. Csak segítünk találni egy olyan embert, aki megfelel erre a célra. – szólt Bianca

-         De tényleg, nem kell, kibírom itthon is! – kezdtem bele

-         Nem, nem és nem! El fogsz menni a Karib szigetekre! – mondta határozottan Nora

-         Rendben! De ha bármi van, szóltok! Ma még utána nézek, hogy hova megyek pontosan és már itt sem vagyok!  Egyetlen egy kikötésem van! Ezt a hetet még végig dolgozom!

Nem volt más választásuk, mint, hogy beleegyezzenek ebbe a dologba. Nem szeretem félbehagyni a hetet semmi kedvéért.

Alapvetően tényleg jót fog tenni a nyaralás, mivel nem voltam sehol mióta elváltam Adamtől. A volt férjem először még kedves és aranyos volt, pont, mint a mesebeli hercegek, de az esküvő után elkezdett megváltozni. Többször félrelépett, nem jött haza a megbeszélt időpontokra. De mindközül a legrosszabb az volt mikor részt követelt a cégemből, amit saját magam, egyes egyedül hoztam létre. Itt betelt a pohár és azt mondtam, hogy akkor vége. Beadom a válópert. Megegyeztünk, hogy a ház és az autó az övé, enyém pedig a cég és fele pénz. Nem mondom, hogy könnyű volt elválni, mert szerettem Adamet, de soha senkinek nem adnám a céget, még a felét sem.

Hogy ne maradjon kérdés, a cég divattal foglalkozik. Itt Los Angelesben mindenki hallott már a Brown márkáról és üzleteiről is. Messze földön híresek az estélyi ruháink és a fehérneműink.

Ahogy a lányoknak ígértem, kerestem egy megfelelő személyt a cég irányítására a távollétem idejére. Nem mondom, nem egy napomba telt bele mire megtaláltam a megfelelő embert, de megérte. Remélem nem bánom meg ezt kis kiruccanást...     

Vakáció kiegészítéssel

Sziasztok! Meghoztam a történet bevezetését, amihez jó olvasást kívánok! :D

Bevezetés

Egy cégtulajdonos, céltudatos, maximalista nő a barátnői tanácsára elutazik a Karib szigetekre nyaralni, amit már több éve nem tett meg. Nála minden csak a munkáról szól, ki sem lehet robbantani az irodából. De ha már barátnői ennyit fáradoztak érte, hát elmegy.

Nem is gondolja, hogy milyen kalandokban lesz része, egy igazán gazdag és jóképű férfival. Mire észbe kap már meghódították az elvált nő szívét, és beleegyezett nagyon fontos dolgokba is. Hogy mi lesz ezután? Ki ez a titokzatos férfi? Miért éppen ott ismerkedtek meg és miért pont akkor? Vajon a férfinak sikerül majd megváltoztatni a munkamániás nő szemléletét? Minden ki fog derülni ebből a történetből.

* A történet E/1- ben fog íródni *