Sziasztok! Meghoztam a történet következő részét, amiben már színre lép a másik főszereplő is, Alex. Jó olvasást hozz! :D
3.: Hello Mr. Idegen!
A Nap ragyogóan sütött be a hálómba már kora reggel, mikor
kinéztem azt mondtam magamban, hogy ma már csak azért sem csinálok semmit, na,
jó, csak shoppingolok, és unatkozom.
Lenge, nyári ruhát
vettem fel, s az alá még bikinit, mivel azért mégsem mehetek átlátszó ruhában,
inkább így. Gyorsan megfésülködtem és egy laza copfba kötöttem a hajam és már
mehettem is.
Először egy kis büfé szerűséget vettem célba, ahol
megreggeliztem, majd kérdezősködtem egy kicsit:
-
Valami látványosság vagy érdekesség van errefelé?
Esetleg este egy buli vagy ilyesmi? – kérdeztem a pincér srácot
-
Igazából érdekességek nem nagyon vannak, legalábbis én
nem tudok mondani, de este lesz egy jó kis buli nem mesze innen. Sok vendég
szokott odajárni még turisták közül is.
-
Köszönöm szépen!
Úgy döntöttem, hogy elmegyek vásárolni és majd út közben
eldől, hogy mit fogok csinálni.
Igazából én mindig is szerettem a spontán dolgokat, csak
ugye az üzleti életben ezt nem engedhetem meg magamnak; ott egy rosszul
kalkulált befektetés is nagy bajba keverhet minket, főleg L.A-ban. Ott nem
lehet szórakozni, a munka az munka; na de kanyarodjunk vissza:
Egész délelőtt boltról boltra jártam és vásárolgattam ezt -
azt. Azért mégsem mehetek haza üres kézzel!
Délután felhívtam a lányokat, akik boldogan vették
tudomásul, hogy meg sem kíséreltem dolgozni, vagy ehhez hasonló tevékenységet
folytatni.
-
Sziasztok! – üdvözöltem őket nevetve
-
Szia! Mitől van ilyen jó kedved? – kérdezte Larissa,
aki a hangjából ítélve boldog volt
-
Most voltam vásárolni! Egy csomó cuccot vettem nektek
is, este megyek buliba, úgyhogy minden szuper!
-
Végre bulizol egy kicsit! Na és akad már kísérőd? –
tért a lényegre Bianca
-
Nem, dehogy. Egyedül megyek! Nora, Indiana, veletek mi
van? Olyan csendben vagytok!
-
Csak jó hallgatni, hogy jól szórakozol! – nevetett Nora
-
Nekem meg nincs
mit mondani! – közölte Indiana
-
Na, d milyen buli lesz? – tért tárgyra Nora
-
Nem tudom, csak annyi biztos, hogy sokan lesznek. –
válaszoltam készségesen
-
Szedj össze valakit végre! – utasított Indiana is
Nem sokáig beszélgettem a lányokkal, mert úgy döntöttem,
hogy strandolok egy kicsit.
Felvettem a vadonatúj bikinimet és már indultam is a csodás
kék vízbe. Rengetegen kint voltak a parton, így kerestem magamnak egy helyre és
kifeküdtem napozni, jól esett, hogy simogatja a bőrömet a napfény. Miután már
eleget sütkéreztem a napon, úgy gondoltam, hogy ideje belemerészkedni a tengerbe.
Kellemesen hűvös vízbe értem, ezért belegázoltam és úsztam egy kicsit.
Délután hazamentem és lezuhanyoztam, majd megszárítottam a
hajam, hogy legyen valami formája az estére; azért mégsem ehetek oda teljesen
lapos fejjel. Fogat mostam majd feltettem egy enyhe sminket, ami nálam csak egy
leheletnyi szemfestéket jelentett és egy kis szájfényt. Úgy gondoltam, hogy nem
fogok kiöltözni, úgyis sötét lesz, semmi értelme, ezért felvettem egy könnyű és
elegáns kék koktélruhát és már indulásra kész is voltam.
Mikkor megérkeztem a buli helyszínére, azt hittem, hogy
rosszul látok: annyi ember volt ott, hogy beterítené fél Los Angelest.
Leültem a bárpult mellé és kértem magamnak egy alkoholmentes
koktélt, mikor valaki leült mellém:
-
Szia! – köszönt az idegen srác
-
Szia! – néztem rá amolyan mit akarsz tőlem pillantással
-
Egyedül vagy? – látom, van logikája a gyereknek
-
Igen, amint látod. – nem tulajdonítottam neki nagy
jelentőséget, gondoltam csak nem talált jobb táraságot nálam
-
Bocs, még be sem mutatkoztam, Alex Grand vagyok. Te? –
hmm, udvarias
-
Amanda Brown lennék! – mosolyogtam rá, mert kezdett
szimpatikus lenni a srác
-
Hogy lehet, hogy ilyen szép lány, mint te egyedül jön
ide? – kérdezte érdeklődve
-
A barátnőim győzködésére jöttem el, de nem igazán
akartam. – mosolyogtam rá - És te? Hogy- hogy egyedül vagy?
-
Jelenleg nincs senki, akivel jöhetnék, így maradt, hogy
egymagamban nyaraljak. – mondta szintén mosolyogva
Még nagyon sokáig beszélhettünk, észre sem vettem, hogy
elrepült az idő és már jócskán elmúlt éjfél is. Fura módon nem éreztem magam
fáradnak, pedig ma nagyon sokat járkáltam, ami normál esetben annyira
kifáraszt, hogy már kilenc - tíz órakor beesek az ágyba és elalszom.
Ez a srác nem tudom, hogy mit művelt velem, de különös az
biztos. A hasamban a pillangók újraéledtek, amiket már jó régen nem éreztem.
Még csak egyszer találkoztam ezzel a sráccal, de már most megfogott, de ami a
legmeghökkentőbb, hogy csak úgy simán belementem, hogy igyunk és táncoljunk,
majd, hogy hazakísérjen, pedig ezt soha de soha nem engedném. Most nem éreztem
veszélyt, sőt semmit, várjunk csak, ha jobban belegondolok, de egyvalamit
éreztem, méghozzá azt, hogy ez a srác nekem nagyon tetszik.
Mit tett velem ez a fiú? Nem tudom, majd kiderül az idő
múlásával.
